Gazdaság europoli

Már hétfő reggel kiderülhet, mekkora pusztítást végeznek a nyugati szankciók az orosz gazdaságban

Nicolò Campo/LightRocket via Getty Images
Nicolò Campo/LightRocket via Getty Images
Nagyon fájhat Oroszországnak, ha bizonyos bankjait kizárják a SWIFT-rendszerből, de nem ez volt a legdurvább szankció, amelyet a hétvégén hoztak.

Az utóbbi hetek egyik legtöbbet hivatkozott idézete Lenintől származik:

Vannak évtizedek, amikor semmi nem történik, máskor viszont hetek alatt dől el évtizedek sorsa.

Ez most elég pontosnak tűnik. Németország az elmúlt évtizedek komplett, oroszokkal szembeni külpolitikáját rúgta fel a hétvégén, amikor Olaf Scholz kancellár úgy döntött, hogy fegyverekkel támogatják az ukránokat az Oroszországgal szembeni háborúban.

Ez a döntés azért is fontos, mert az Európai Unió tagállamainak fegyverkészlete elég nagy arányban származik Németországból. A németek úgy adnak el fegyvereket más országoknak, hogy fenntartják a jogot arra, hogy megtiltsák a továbbexportálásukat harmadik országokba. Azzal, hogy a németek saját maguk is fegyvereket küldenek, valamint engedélyezik a többi országnak is a fegyverexportot, az EU nagy részének lehetőséget adnak arra, hogy fegyverekkel támogassa Ukrajnát.

Sergei SUPINSKY / AFP

És még nem is feltétlenül ez volt a legfontosabb döntés, ami a hétvégén Oroszországgal szemben született. Az orosz invázió látványosan egyesítette az Európai Unió korábban sokszor megosztott tagországait, amelyek a szokásosnál gyorsabban a szokásosnál határozottabb szankciók mellett döntöttek.

Ezek közül a legkeményebbeket szombat este vezették be. Oroszországot gyakorlatilag a Krím megszállása óta fenyegetik azzal, hogy leválaszthatják a SWIFT-rendszerről, most ez részben meg is történt. Ahhoz, hogy megértsük, miért fontos ez, a SWIFT működését kell értenünk.

A SWIFT egy üzenetküldő rendszer. Amikor a bankok egymás között vagy külföldi bankokkal üzletelnek, valahogy kommunikálniuk is kell egymással. A SWIFT nem kezel pénzt, csupán üzenetet továbbít. Ennek az üzenetnek része a bank egyedi kódja, a tranzakció típusa és kategóriája is. A rendszert több nagy bank együttműködése hozta létre, Belgiumban van a központja, és a bankok közös tulajdona.

Azt egyelőre nem tudni, mely orosz bankok veszítik majd el a hozzáférést a SWIFT-hez. Ezt a következő napokban jelenti majd be az Európai Unió és az Egyesült Államok. Annak, hogy ezt még nem tudjuk, pontosan az az oka, ami annak is, hogy nem a teljes orosz bankrendszert kapcsolták le a rendszerről – és itt térünk vissza Németországhoz is. Németország, ahogy Magyarország is, nagy vásárlója az orosz gáznak. Ahhoz, hogy ezért a gázért fizetni lehessen, szükség van arra, hogy a tranzakciót intéző bankok kommunikálni tudjanak. Így a legvalószínűbb, hogy azok a bankok tarthatják majd meg a hozzáférést a kommunikációs rendszerhez, amelyek a gáz- és olajipari tranzakciókat is intézik.

A németek így szeretnék elkerülni, hogy az energiárak még jobban elszálljanak Európában.

Az oroszok az első fenyegetés után egyébként létrehozták a saját kommunikációs rendszerüket a SWIFT helyett, ezt hívják Mirnek. A probléma az, hogy miközben a SWIFT-nek 11 ezer pénzintézet tagja, a Mirt nagyon kevesen használják. Jellemzően az orosz befolyás alatt álló területeken, mint Dél-Oszétia vagy a Krím lehet vele fizetni, de tagja a Kínai Központi Bank is. Vannak egyéb problémái is. Miközben a SWIFT a hét minden napján, a nap 24 órájában működik, a Mir csak munkaidőben, ráadásul az üzenetek hossza is korlátozottabb, mint a SWIFT-nél.

Az orosz bankközi tranzakciók egy részét így is a Mir közvetíti Oroszországon belül, leginkább az állami alkalmazottak, nyugdíjasok és segélyből élők körében. Oroszországban ugyanis az a szokás, hogy a munkahely vagy – az előbbi esetekben – az állam adja ki a bankkártyát, amelyre a fizetés vagy a segély érkezik. Vannak olyan hírek is, amelyek szerint Moszkvában már most aggódnak, hogy a Mastercard vagy Visa kártyák nem működnek majd, és több újságíróval is előre kifizettették a számlát a hotelekben.

Amikor Iránt lekapcsolták a SWIFT-ről, az ország gazdasági növekedése öt százalékponttal csökkent, és jelentősen megnehezítette az irániak számára a nemzetközi tranzakciók intézését.

De az igazi pofon még csak nem is ez lehet az orosz gazdaságnak. A mostani szankciók legkeményebb pontja, hogy az Orosz Központi Bankot is érintik. Ez az első ekkora méretű és ilyen jelentős gazdasági kapcsolatokkal rendelkező jegybank a világon, amelyet szankciók alá helyeztek.

Oroszország évek óta dolgozik azon, hogy a gazdasága rendkívül szankcióálló legyen. Ennek része az is, hogy az oroszok jelentős tartalékokat halmoztak fel a világ devizáiból. Ezek a tartalékok viszont csak részben vannak Oroszország területén.

A legutóbbi, fél évvel ezelőtti adatok alapján az oroszok tartalékainak 22 százaléka aranyban van, ezt nem érintik a szankciók. De legalább a harmada az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban van. A szankciók azt jelentik, hogy ezekhez a pénzekhez Oroszország nem férhet hozzá. Ha Japán is szankciókat vet ki, ami egyelőre kétesélyes, akkor az összesen 630 milliárd dollárnyi megtakarítás több mint negyven százaléka lesz elérhetetlen.

Egyelőre pontosan nem tudni, milyen hatással vannak a nyugati szankciók az orosz gazdaságra, de ez a devizatartalék az, amit az orosz jegybank a rubel stabilan tartására használt az elmúlt években. A szankciók bevezetése után a jegybank megnyugtatásra szánt nyilatkozatai ellenére sem kizárt az, hogy hétfő reggel összeomlik az orosz fizetőeszköz, ami egyébként is évek óta a leggyengébb árfolyamán áll a nyugati valutákhoz képest. A jegybank tehetetlensége pedig hosszú távon jelentős inflációhoz vezethet, ami nagyon érzékenyen érintheti az elmúlt években rendkívül alacsony növekedéssel működő orosz gazdaságot.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik