Az állami kedvezmények rendszerének átalakításával, a különböző támogatási formák, így különösen a sport- és taotámogatás kivezetése gyorsan és jelentős forrásokat tudna biztosítani az államkasszának úgy, hogy csak nagyon kevés adózót érintenének a változások. A jelentős forrásokat pedig akár a hazai kkv-szektor fejlesztésére is fordíthatnák. Vagy, ha már úgyis a 13. havi nyugdíj második felének forrását keresik, akár az is jöhetne innen – állapítja meg a G7 cikkében.
Le is vezetik, hogyan. A 13. havi nyugdíj második fele becslésük szerint körülbelül 160 milliárd forintba kerül. Az idei évben a költségvetési törvény előterjesztésében szereplő minimum és maximum átlaga alapján idén tao-kedvezményre mintegy 228 milliárd forint mehet el, ezen belül sport-taóra 122 milliárd forint körül. Tehát a tao-kedvezmények 30 százaléka megmaradhatna akkor is, ha ezek megnyirbálásából teremtenék elő a 13. havi nyugdíj második felének összegét.
A multik támogatására egyébként mint ábrájukról kiderül háromszor annyit költött az állam a társasági adókedvezmények keretében, mint a hazai kisvállalkozókra. Arra is kitérnek, hogy az adókedvezmények legnagyobb része csupán néhány vállaltnál köt ki. A 2019-ben tíz legjelentősebb magyarországi vállalat 613 milliárd forinttal csökkentette az adóalapját, ami 55 milliárd forint adókedvezménnyel ért fel.
Megnézték a top tíz cégnél, hogy milyen kedvezményeket tudtak érvényesíteni, bár ennek összehasonlítása nem könnyű, több okból sem, például az egyes szektorok sajátosságai is igen eltérőek. Hogy milyen aránytalanságok vannak, arra jó példa, hogy míg az adóalaphoz viszonyítva a legtöbb cég 9 százalékhoz közeli adórátát fizet, a három német autóipari vállalat, az Audi, a Mercedes és a Bosch kivétel. Ezeknek együtt 4300 milliárd forint volt az árbevétele és 162 milliárd forint az adózás előtti eredménye, és csupán 1,9 milliárd forint taót fizettek, ami az adó – már számos kedvezménnyel csökkentett – alapjára vetítve alig 1,9 százalék.
