A vízcsapból is az folyik, hogy nem lesz elég a nyugdíjunk, takarékoskodnunk kellene, ha nem szeretnénk, hogy az életszínvonalunk jelentősen leromoljon, ha befejezzük a munkát. A becslések eltérőek, de 20 millió forint körüli összeget mondanak arra, mennyit kellene összegyűjtenünk idős korunkra, hogy nyugodtan készülhessünk a megérdemelt pihenésre. A kutatások és statisztikák szerint azonban a magyarok jó részének nincs megtakarítása. Nem azért, mert nem akarnak félretenni, hanem azért, mert nem tudnak. És minél kevesebb valakinek a jövedelme, minél inkább szüksége lenne arra, hogy legyen tartaléka, annál esélytelenebb, hogy a holnaputánra is gondolni tudjon.
Ennyit kellene félretenni 10 millió forint nyugdíjtartalék eléréséhez
A Bank360 számításai szerint
- ha 30 évesen állunk neki félretenni, akkor 35 éven át havi 13,7 ezer forintból jöhet össze a 10 millió forintos nyugdíjtartalék.
- Ugyanezt az összeget 40 éves korban indított megtakarítással havi 22,8 ezer forinttal lehet elérni (ez esetben 25 éven át tudunk félretenni).
- Ha csak 50 évesen kapunk észbe, akkor 15 év alatt már havi 44,7 ezer forintot kellene megtakarítani.
Hogy mikor kezdünk el takarékoskodni, az azért sem mindegy, mert minél hamarabb, annál nagyobb lehet a megtakarításból realizálható kamat, hozam, és annál kevesebb, amit le kell csípnünk a havi keresetünkből nyugdíjcélra.
Visszatérve az előző példához, ha 35 éven át fizetünk havi 13,7 ezer forintot, akkor összesen 5,75 millió forintot kell félretennünk, ebből lesz (3 százalékos kamattal számolva) a kamatos kamat révén a végén 10 millió forint. Ha csak 15 éven át fizetünk havi 44,7 ezer forintot, ugyanúgy 10 millió lesz a megtakarítás, ám ehhez 8 millió forintot kell befizetnünk.
Ha úgy számolunk, hogy tíz évig élünk a nyugdíjazásunk után, akkor a 10 millió forintos megtakarításunk durván havi 83,3 ezer forint nyugdíj-kiegészítést jelenthet. Ez már egy olyan összeg, ami érezhető különbséget jelenthet, nem csak a mostani, 142 ezer forintos átlagnyugdíjhoz képest. Ha pedig 20 millió forintot gyűjtöttünk össze, az hosszabb időre lehet elég, vagy nagyobb kiegészítést jelenthet időskorunkra.
A kérdés már csak az, le tudunk-e havonta ennyit csípni a jövedelmünkből nyugdíjcélra.
A magyarok harmada nem tud félretenni nyugdíjas korára
Az OTP Öngondoskodási Index kutatása szerint az emberek mindössze negyede vállalná, hogy 71 éves koráig havonta félretegyen időskori megélhetésére. Csaknem harmaduk ugyanezt nem vállalná, és nagyjából ugyanennyien nem képesek félretenni.
Megkérdezték azt is, hogy akik nem tudnak félretenni, vagy nem vállalnák ezt, mivel indokolnak. A válaszok beszédesek.
- 40 százaléknál többen jelezték, hogy az államnak kellene emelnie a nyugdíjakat, illetve hogy a kormányok változtatják a szabályokat (gondoljunk a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokra vagy a nyugdíjkorhatár-emelésre), illetve hogy messze van még a nyugdíj, senki nem lát a jövőbe, lehet, hogy meg sem érik.
- A válaszolók több mint harmada jelölte be azt a választ, hogy megélhetésre sem futja neki, vagy nem tudna annyit félretenni, amennyi számítana neki,
- 28 százalék jelezte, hogy hitelt kell törlesztenie,
- és mindössze 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy azért nem tesz félre a nyugdíjra, mert van elég vagyona.
Ami még sokatmondó, hogy a válaszadók 65 százaléka bizonytalannak nevezte jelenlegi anyagi helyzetét. Mindössze 37 százaléka gondolta úgy, hogy a nyugdíjából meg fog élni. 28 százalék nem tudta megmondani, miből fog megélni nyugdíjas korában, 20 százalék pedig arra számít, hogy tovább fog dolgozni (lesz munkajövedelme).
Csak a legmódosabbaknál biztos, hogy jut öngondoskodásra is
A KSH nemrég publikált, a háztartások 2019-es életszínvonalát bemutató kutatásából is arra a következtetésre juthatunk, hogy nagyon sokaknak nincs esélyünk félretenni, kiegészítő nyugdíjpénzt gyűjteni. És főképp azoknak nincs, akik amúgy is keveset keresnek, ezért kevés nyugdíjra számíthatnak.
A legalacsonyabb jövedelmi tizedben élőknél például a nagyon szűkös megélhetéshez havi 56 ezer forint kellene, de csak 41 ezer forint jut fejenként. Félretenni ők biztosan nem tudnak.
Az ötödik jövedelmi tizedben élőknél fejenként 77 ezer forintra lenne szükség a nagyon szűkös megélhetéshez, és a tényleges egy főre eső nettó jövedelem (111 ezer forint) ezt fedezi. A nettó 111 ezer forint egyébként kicsivel magasabb bruttóból (167 ezer forint) jön ki, mint a minimálbér (161 ezer forint). De ha a minimálbéres háztartásban gyerek is van, akkor már kevesebb lesz az átlag. Az ötödik jövedelmi decilisben sincs meg azonban az átlagos megélhetéshez szükséges havi 139 ezer forint fejenként – félretenni tehát náluk sincs esély.
Tavaly egyébként a háztartások egy főre jutó átlagos nettó jövedelme 1,61 millió forint volt (havi 134 ezer), a fogyasztása pedig 1,33 millió forint (havi 111 ezer). Ezt valahol a 6. és 7. jövedelmi decilis között lehet elérni. És ugyan van havi 23 ezer forintnyi plusz a jövedelem javára a fogyasztással szemben, de ha azt nézzük, hogy már az ötödik decilisben is havi 139 ezer forint/fő kellett volna az átlagos megélhetéshez, akkor a hatodik és hetedik jövedelmi tizedben ennél többre lehet szükség, vagyis náluk szintén nem futja megtakarításra. De még a nyolcadikban sem feltétlenül, a havi nettó 160 ezer forint/fő körüli jövedelemmel. A kilencedik tizedben nettó 200 ezer forintot közelítő a fejenkénti átlagjövedelem, a tizedikben pedig havi nettó 312 ezer forint/fő, és mivel a legmagasabb jövedelmi kategóriában az átlagos megélhetéshez fejenként csak 193 ezer forint szükséges, ők biztosan tudnak félretenni.
Mindez azt jelenti, hogy a befolyó jövedelmek alapján a magyar háztartások mintegy negyedében lehet esély arra, hogy félretegyenek nyugdíjra.
