A KSH friss jelentése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 392 300 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 402 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 900 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 500 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,8 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset ennél nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet 373 200 forintra becsülték, ez 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
közfoglalkoztatottak nélkül számolva 405 600 forint. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 700 forintot, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 500 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
- A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (705 000 forint),
- a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (249 900 forint).
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 429 500, a nőknél 362 500 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,1, a nőknél 10,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 368 200 forintra becsülhető, ez 9,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A reálkereset 6,1 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,5 százalékos növekedése mellett.
Elemzők: a járvány ellenére is fennmarad a bérek erős dinamikája
A bérek emelkedése lényegében fenntartja a vírusjárvány előtti erős dinamikát – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akiket már erősen foglalkoztat a jövő évi bértárgyalások kimenetele.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: a bruttó bérek szeptemberben is megközelítőleg a vírus előtti dinamikát tartották. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 10 százalék körüli lesz az idei éves dinamika, jövőre pedig 8,5 százalék körüli növekedést várnak, de ezt a zajló minimálbértárgyalások jelentősen befolyásolhatják még.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint sem látszik nagy változás a bérezési folyamatokban, továbbra is az év eleji vállalati bérdinamika, az összetételhatás és az év közbeni állami bérrendezések mozgatják a mutatót. Előre tekintve most a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e a feleknek megállapodni a jövő évi minimálbérben.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője fontosnak tartotta megjegyezni, hogy
- a keresetek számításánál a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, mivel a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb jövedelmet biztosító ágazatban csökkent, illetve hogy
- inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerőt sújtották a leépítések vagy a részmunkaidős foglalkoztatás.
