A tervezet értelmében a „foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetek” vagyis a munkaerő-közvetítő cégek állami és uniós támogatásokhoz juthatnának hozzá, és beleláthatnának majd az adatbázisokba is. Hogy mely cégek lesznek ezek a szerencsések, arról pedig a kormány dönt majd, mint ahogyan arról is, mi minősül foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásnak, és milyen támogatások járnak majd, milyen feltételek mentén.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László szerint ezek a cégek éppen az állami állásközvetítő szolgáltatások működésképtelensége miatt jöhettek létre és virágozhatnak. A változtatásra tehát szerinte is szükség volna, csak épp nem úgy, hogy a kormány profitorientált cégekre bízza a tevékenységet.
Ehelyett a munkaügyi központok szolgáltatásain kellene javítani a civil szervezetek vagy a szakszervezetek bevonásával. Személyre szabott segítségre volna szükség, például úgy, hogy egy mentor kíséri végig a munkanélkülit az álláskeresés folyamatán, segít az önéletrajzírásban, az állásinterjúra való felkészülésben. Az ezért járó fejkvótát pedig csak akkor kapja meg a szervezet, ha a mentoráltja elhelyezkedett, és állásban is maradt meghatározott ideig. Kordás László szerint ez jelentene tényleges segítséget az álláskeresőknek, akkor is, ha több ráfordítást és energiát igényel.
Egy profitorientált cég nyilván a könnyen, gyorsan kiközvetíthető, jól képzett munkaerőt keresi. Miután a törvényjavaslat alapján ezen cégek beleláthatnak majd az álláskeresők állami nyilvántartásába, félő, hogy onnan lefölözik majd képzettebb, könnyebben kiközvetíthetőbb álláskeresőket, a tartós munkanélküliek pedig továbbra sem kapnak érdemi segítséget – magyarázza a szakszervezeti vezető.
Kiemelt kép: MTI / Szigetváry Zsolt
