Gazdaság

Százan jelentkeznek egy állásra

Pár hónappal ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy újra felüti fejét a munkaerőhiány Magyarországon. Úgy fest, mostanra ez bekövetkezett – igaz, csak néhány szektorban kínzó. Pedig egy-egy állásra jelentkező a korábbinál is jóval több van.

Akkor hogy is van ez?

A vendéglátásban, turizmusban, rendezvényszervezési szektorban tízezrek veszítették el a munkájukat a koronavírus-járvány első hullámakor, és az elbocsátások most, a második hullámban is folytatódnak. Ezek az emberek tömegével jelentkeznek be munkaerő-közvetítő cégek adatbázisába.

A másik oldalon meg van a feldolgozóipar, benne az autóipar, járműgyártás, ahol annyira felpörgött a termelés – a tavasszal elmaradt, nem teljesített megrendeléseket kívánják most pótolni –, hogy tömegével keresik a dolgozókat – ezt mutatja a napi.hu által készített körkép. (A lap munkaerő-kölcsönző cégeket kérdezett meg.)

„A személyzetis cégek szerint a legnagyobb számban gyártósori, operátor jellegű – betanított illetve kevés szaktudást igénylő – munkakörökre keresnek embereket, ugyanakkor krónikus hiány továbbra is a szakképzett munkaerőből van – például hegesztőkből, lakatosokból, villanyszerelőkből, targoncavezetőkből. A fehérgalléros munkaköröknél most jellemzően nem az it-sokat vadásszák, hanem a gyártás-termeléshez kapcsolódó mérnöki területeken jelent meg a hiány.”

„A magasan képzettek körében nálunk mérnökmegrendelésből akad a legtöbb, ezen belül viszont nem tudok kiemelni egy szakterületet sem: minden gyártáshoz kötődő mérnöki feladatra igény van, a gépészeti-technológiai pozícióktól kezdve a minőségügyi mérnökökig” – mondta a napi.hu-nak az egyik munkaerő-közvetítő cég vezetője.

Ennek egyik pozitív hozadéka, hogy az első hullám alatt több dolgozó munkaidejét lecsökkentették, vele együtt a bérét is, most azonban újra teljes időben dolgoznak, teljes bérért.

Szóval sok állás vár betöltésre a feldolgozóiparban, mégsem egyszerű megfelelő embert találni a feladatra, hiába is vannak sokan a jelentkezők.

Jelenleg 3000 nyitott pozíciónk van: ez a 2018/19-es időszakot idézi, amikor a legjobban dübörgött a munkaerőhiány. Ám ennyi nyitott pozíciót sem tudunk betölteni máról holnapra, hiába van egy 340 ezer fős adatbázisunk

– mondta egy másik munkaerő-kölcsönző cég vezetője a lapnak.

A vendéglátásból, szolgáltató szektorokból érkezőkkel ugyanis nincs jó tapasztalatuk a gyártócégeknek. Más habitusú embert kíván meg egy gyártószalag melletti munka, mint amit egy hotelben a recepciónál állni és beszélni a vendégekkel.

A tapasztalat az, hogy ezek a dolgozók, akik a vendéglátásból jönnének, nem nagyon szeretnének ipari termelő vállalatnál elhelyezkedni. Pszichometriai alapon – melynek keretében azt vizsgálják, hogy milyen jellegű viselkedéstípust várunk egy adott munkakörhöz – ez a két terület majdnem, hogy ellentétes – magyarázta egy személyzetis cég szakértője. „A vendéglátás szabadabb, érdekesebb munkaköröket kínál, melyeknél nagyon fontos, hogy kommunikatív legyen a munkavállaló. Ezzel szemben egy gyártósornál jobban teljesít, az, aki precízen végrehajtja az utasításokat, előírásokat és keveset kommunikál. Az állásukat veszített vendéglátósok másfelől nagyon bizakodók, hogy egyszer csak beindul az ágazat és inkább ragaszkodnának ehhez a területhez, minthogy a gyártás irányába mozduljanak.”

A szolgáltatóágazatokból érkezők egy része ugyan hajlandó munkát vállalni a termelésben, de jellemző, hogy ha valami nem tetszik nekik, akkor nagyon gyorsan odébbállnak. Mivel ragaszkodnak az eredeti szakmájukhoz, csak egy átmeneti helyzetnek fogják fel a mostanit. A legmagasabb fluktuáció éppen a volt vendéglátósok körében jelenik meg. Távozásuk a toborzóknak dupla költséget jelent, a foglalkoztatók pedig kezdhetik elölről a nehézkes betanítási folyamatot

– mondja egy másik szakértő.

Egy harmadik szakember azt meséli, hogy ezért aztán a gyártócégek hr-esei már abszolút módon hátra sorolják a vendéglátóipari hátterű embereket a jelentkezési listákon, lényegében őket vennék fel utoljára.

A külföldi vendégmunkások nagy része elhagyta Magyarországot az első hullám idején, és a legnagyobb részük már nem is akar visszajönni, inkább a nagyobb béreket ígérő Lengyelország felé vették az irányt.

A lap arra is rámutat, hogy most nagy a kereslet a feldolgozóiparban a munkaerő iránt, ám jövőre nem biztos, hogy ez a felfutás meg is marad.

Kiemelt kép: Tiszaújváros, 2019. szeptember 27. A Mol poliol üzemének építkezésén dolgozó munkások számára készült mobil lakópark Tiszaújvárosban a gyár alapkőletételi ünnepsége napján, 2019. szeptember 27-én. A cégcsoport 1,2 milliárd eurós fejlesztéséhez, az ország legnagyobb magyar hátterű beruházásához a kormány 131 millió eurós támogatással járul hozzá. Évente 200 ezer tonna poliolt állít majd elő a 2021-ben elkészülő gyár, amely 200 embert foglalkoztat majd. MTI/Vajda János

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.