Gazdaság koronavírus

A régióban egyedül Magyarországon apadt el teljesen a munkahelyvédelmi bértámogatás

Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, régiós összehasonlításában az látszik, hogy más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében.

Augusztus 31-e óta nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatási kérelmet benyújtani Magyarországon. A kormány még augusztus elején közölte, hogy nem látja indokoltnak a határidő kitolását. Viszont az emelkedő koronavírus-esetszámok és a romló járványügyi helyzet lehet, hogy mégis a program újragondolására késztethetik a döntéshozókat, különös tekintettel arra, hogy a régióban és például Németországban a politikai döntéshozók továbbra is egy fontos eszközként tekintenek erre az intézkedésre és fenntartják azt.

A Niveus Consuting Group adótanácsadási partnere, Bagdi Lajos szerint a program folytatása már csak azért is hasznos lenne, mert azon túl, hogy bizonyos szektorok és a kapcsolódó munkahelyek kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek is jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. Átgondolandó ugyanakkor, hogy a korábbi bértámogatási programot, vagy annak egy korszerűbb változatát folytatják, ugyanis a tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar támogatási rendszer messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainknál. Még a módosítás után sem:

Módosított a kormány: 112 ezer forint is lehet az állami bértámogatás, de ez nem segít azon, aki mindent elvesztett
Tíz nap alatt 37 ezer forintot engedett a kormány, feltételek sora is változott.

Ahol van, vagy továbbra is lesz bértámogatás

  • Ausztriában 2020. október 1-jétől további 6 hónapig, 2021. március 31-ig meghosszabbították a szeptemberben lejáró „Kurzarbeit-programot”.

Szomszédunkban a munkavállalók továbbra is a nettó bérük 80/85/90 százalékát kapják meg támogatásként 1 havi tovább-foglalkoztatást vállalva, ezáltal biztosítják, hogy a munkáltatónak továbbra is csak a ténylegesen elvégzett munka költségeit kelljen fizetnie.

  • Romániában is augusztusban jelentették be a módosított és kitolt „Kurzarbeit-szabályozást”.

Ennek értelmében Romániában ha egy cég forgalma legalább 10 százalékkal visszaesett, lehetősége van, hogy legfeljebb 50 százalékos munkaidő-csökkentést vezessen be. Ebben az esetben a rövidített munkaidős foglalkoztatás idejére a munkavállalók kieső jövedelmének 75 százalékát átvállalja az állam. Ráadásul az otthonról dolgozók után a cégek munkavállalónként 2500 lejes (kb. 175 ezer forint) támogatásra pályázhatnak a szükséges számítástechnikai eszközök beszerzése érdekében.

  • Csehország éppen a napokban jelentette be, hogy új munkahelyvédelmi bértámogatási programot indít, várhatóan novembertől, az augusztusban lezárult korábbi program folytatásaként.

Az előzetes információk alapján a cseh kormány 50-70 százalékban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést.

  • Szlovákiában nem csak folytatják a most szeptemberben lejáró programot, hanem kifejezetten állandó támogatási formává kívánják alakítani, a részletszabályok kidolgozása folyamatban van.
  • Horvátország is kiterjesztette a korábbi programját; jelenleg az idei év végéig.

A horvátoknál vállalati létszámtól függően a cégeknek azt kell bemutatniuk, hogy egy minimumlétszám tekintetében szeretnének élni a támogatással (amelyek foglalkoztatását maximum 50 százalékkal csökkentették) és az árbevételük is visszaesett legalább 30 százalékkal. A cégek munkavállalónként 2.000 horvát kunát (kb. 80 000 forint) kaphatnak támogatásként a kormánytól.

A szakértő kiemelte, Németországban annyira hatékonynak találják a Kurzarbeit-programot, hogy augusztus végén döntöttek arról, hogy 2021. végéig meghosszabbítják a jelenlegi formájában.  A német támogatási forma egyébként igen bőkezű, a bérek akár 80 százalékát is kipótolhaja az állam – tette hozzá Bagdi Lajos.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik