2021 januárjától brutális, 40 százalékos büntetőadót kell fizetni, ha egy megbízónak évi 3 millió forintnál többet számláz a katás vállalkozó. De nem mindenkire lesz érvényes ez, a kisadózás szigorításáról szóló törvénymódosítás, amelyet hétfőn írt alá Áder János köztársasági elnök, ugyanis néhány kivételt előír.
Az állam kivételezik saját megrendelőivel
Az adó alapjának meghatározásánál (vagyis a katás bevételnél) nem kell majd számításba venni azt az összeget, amelyet a kifizető
- mint az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozást juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózónak,
- jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak,
- költségvetési szerv juttat a katázónak.
Vagyis ha a kifizető a fenti megrendelői körből való (mondhatni: állami), nem kell megfizetnie a 40 százalékos különadót akkor sem, ha a katás évi 3 millió forintnál nagyobb értékben dolgozik neki.
Az elfogadott normaszöveg szerint ha külföldi a megrendelő, akkor a katásnak kell majd fizetnie a 40 százalékos büntetőadót, ha belföldi, akkor a megbízónak. Azaz az ismertetett kivételekkel az állami megrendelőket mentesítik a 40 százalékos adó megfizetése alól.
Arra jó eséllyel lehet azonban számítani, hogy a belföldi megrendelők a katásokra tolják majd a pluszadót, ami a mostani évi hatszázezer forintos közterhet akár meg is hatszorozhatja:
Kettős mérce
Az indoklásban nem tértek ki rá, miért mentesítik az állami megrendelőket a 40 százalékos különadó megfizetése alól, de elég beszédes a kivételezés. Elismerik, hogy vannak olyan állami szervek, amelyeknek évi 3 millió forint felett szolgáltatnak katások. Ha nem lennének, nem lett volna szükség a kivételek beszúrására. Arról már korábban is írtunk, hogy az egészségügyben jellemző lehet a katázás, illetve, hogy az ügyeleti rendszer nem is lenne fenntartható vállalkozó orvosok nélkül:
A kivétel alapján gondoljuk, hogy évi 3 millió forint felett is jellemző lehet az állami egészségügyben is a kisadózás.
A kivételezésnek lehet olyan olvasata is, hogy a jogalkotó szerint az állami megbízóknál semmiképpen nem merülhet fel, hogy munkaviszonyt lepleznének a katás megbízással. Ez azért furcsa, mert ha ugyanaz a katás ugyanazt a munkát nem állami szervnek végzi 3 millió forintnál többért, akkor feltételezik, hogy az bújtatott munkaviszony.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
