Vakarták a fejüket közgazdászok, amikor kedden megjelent az álláskeresők számáról szóló friss adat. A szakemberek nem értették, miként lehetséges, hogy feltűnően kicsi növekedést jelentett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a februárinál alig 17 ezerrel több álláskeresőt takar a 281 ezer regisztrált álláskereső), miközben másról sem szóltak a gazdasági hírek március közepe óta, mit arról, melyik cégtől hány dolgozót küldtek el, melyik gyár hány hétre áll le, és hogyan szabadul meg első körben a kölcsönzött munkaerőtől. Ez az NFSZ-es adat szembe ment azzal a felméréssel is, amely két héttel ezelőtt jelent meg, és óriási munkanélküliség-növekedést jelzett előre.
Aztán egy, a Facebook-on folyó beszélgetésből később kiderült, mi a titok: Köllő János, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója említette, hogy az NFSZ-nél az álláskeresők nyilvántartásában a zárónap a hónap 20. napja.
Ám kedden délután szinte egyidőben kiszivárgott a Népszavához és a Portfolio.hu-hoz is egy frissebb szám, amely április közepi állapotként 320-330 ezer állástalanról ír. Mindkét cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttéranyagát jelölte meg cikkének forrásaként. Ezt eddig nem cáfolta a tárca.
Lapunk beszélt munkapiaci közgazdászokkal, ők még négy dologra rávilágítottak, amelyek nyomán alacsonyabb adatot mutathatnak a számok, mint amennyien a valóságban elveszítették a munkájukat.
- Egyrészt nem egyszerű bejelentkezni hivatalos álláskeresőként, a személyes bejelentkezéstől a járvány miatt többen félhetnek, de online sem megy pikk-pakk az eljárás, sok nyomtatványt, dokumentumot kell feltölteni az igényléshez.
- Másrészt a válság kezdetén többen vélhetően vártak, hátha csak átmeneti lesz a leállás, de mivel most már látszik, hogy hónapokra fagy le a gazdaság, ezért csak a következő, immár áprilisra vonatkozó statisztikában jelennek meg azok, akik nem az első napokban, hanem csak pár hét késéssel regisztráltak álláskeresőként.
- Harmadrészt katás vállalkozók nem jogosultak például álláskeresési járadékra, így hiába estek el azonnal a megrendelésektől, maradtak munka nélkül, ők nem fognak megjelenni az NFSZ-es adatokban.
- Negyedrészt pedig az eddig feketén vagy szürkén foglalkoztatottak nagy részének is értelmetlen bejelentkezni a munkaügyi központokba, juttatást nem kapnak.
Az sem segíti a tisztánlátást, hogy pont most változott meg az NFSZ honlapja, és az eddig megtalálható idősoros adatokat nem lehet már megtalálni – panaszkodott egy közgazdász.
Ami valóban mérhetné a munkanélküliség változását, az a KSH felmérése, amely azonban személyes megkérdezésen alapul, így a járvány miatt nehezebb elkészíteni. Pedig ez amúgy sokkal megbízhatóbb adat, mint az NFSZ-es statisztika, ugyanis a KSH nem a regisztrált álláskeresőket méri, hanem mindenkit, aki elveszítette az állását – akár bejelentkezett a munkaügyi hivatalhoz, akár nem.
Kiegészítő adatnak érdekes az is, ha megnézzük, mennyivel ugrik meg a munkanélküli segély kifejezés feltűnése a Google-keresőben.
2020 márciusában viszont hatalmas megugrás látható: a keresések száma az elmúlt 15 év átlagának háromszorosára és a 2009-es szint másfélszeresére nőtt
– írja Prinz Dániel, a Harvard Egyetem PhD-hallgatója a Qubit.hu-n közzétett cikkében.
Kiemelt kép: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu
