Gazdaság nyugdíj

Még jobban leszakadhatnak a nyugdíjak a bérektől

Korábban a témában:

Úgy látszik, a kormányt egyáltalán nem zavarja, hogy a saját tervei szerint is egyre jobban leszakadhatnak a nyugdíjak a bérektől. Megnéztük, a 2018-as konvergenciaprogramban jelzettnél kicsivel dinamikusabb bérnövekedést jeleztek előre a 2019-esben a következő évekre. Az inflációs várakozásokon viszont nem változtattak, így a nyugdíjemelés és a béremelések közötti szakadék tovább nőhet.

2019-re annyi már sejthető, hogy az idei inflációt alulbecsülték (2,7 százalékot írtak a költségvetésben), így az idei nyugdíjemelés a novemberi korrekció révén valójában 3,425 százalékos lesz.

Várható bérek, kontra nyugdíjak

Kikerestük, az idei konvergenciaprogram alapján mennyivel emelkedhetnek a bérek, például a nettó minimálbér, a bérminimum (jövőre tudjuk, mindkettő 8 százalékkal), valamint a nettó átlagkereset, és az átlagos saját jogú öregségi nyugdíj 2023-ig.

Ha az adózási és nyugdíjemelési szabályok változatlanok maradnak, akkor ezek alapján négy év alatt a nettó átlagkereset 87 215 forinttal emelkedhet, majdnem ötször többel, mint az öregségi átlagnyugdíj, amely a konvergenciaprogram alapján mindössze 17212 forinttal nőhet a következő években. A nettó minimálbér 35 969 forinttal emelkedhet, több mint duplájával, mint az öregségi átlagnyugdíj. A nettó bérminimum pedig 47 073 forinttal, több mint két és félszer annyival emelkedhet 2023-ra, mint az átlagnyugdíj.

Ahogy látszik, időközben a nettó bérminimum le is fogja körözni az átlagnyugdíjat, a nettó minimálbér azonban várhatóan továbbra is kevesebb lesz, mint az átlagnyugdíj. A nettó átlagkereset viszont jócskán elhúz a nyugdíjtól.

A kormány szerint nem gond, hogy a nyugdíjak leszakadnak

Még nagyobb időtávot nézve is karakteres a nyugdíjak leszakadása a bérektől. A 2019 előtti átlagkereseti adatok és átlagos saját jogú nyugdíjértékek a KSH statisztikáiból származnak, a következő éveknél pedig szintén a konvergenciaprogram előrejelzésére támaszkodtunk.

Ez alapján 2010 és 2023 között a saját jogú öregségi átlagnyugdíj 1,6 szorosára emelkedhet, míg a nettó átlagkereset majdnem két és félszeresére. Miközben a nyugdíjak cirka 60 ezer forinttal nőhetnek 14 év alatt, addig az átlagkeresetek több mint háromszor ennyivel, nagyjából 194 ezer forinttal.

Mint látható, míg 2010-ben kevesebb mint másfélszerese volt a nettó átlagkereset, mint az átlagos saját jogú öregségi nyugdíj, 2023-ra viszont várhatóan már több mint kétszeresére számíthat egy átlagos dolgozó, mint egy átlagos nyugdíjas.

Márpedig a jelenlegi trend jó eséllyel így folytatódik, hiszen mint megtudtuk, a kormány nem tervezi, hogy finomhangolást végezzen a nyugdíjrendszeren. Így az sincs tervben, hogy a nyugdíjemelésnél az infláción kívül a béremelések átlagát is vegyék figyelembe, mint korábban. Vagyis nem tervezik megállítani a nyugdíjak leszakadását.

Kiemelt kép: Paul Zinken/dpa/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.