Gazdaság

Milliókat tarthat vissza az útdíjfizetőktől az állami pénzbeszedő cég

Korábban a témában:

A fuvarozóknál a megtett úttal arányosan kell fizetni az útdíjat, a Hu-Go rendszeren keresztül, ahova a vállalkozóknak előre kell feltölteniük egyenleget. Gond lehet azonban, ha egy vállalkozás megszűnik, ekkor ugyanis a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) nem utalja vissza a pénzt – hívta fel figyelmünket egyik olvasónk. Akad, akinek így pár tízezer forintja, de olyan is, akinek több millió forintja ragadt bent az állami cégnél.

A NÚSZ tehát olyan díjakat tart vissza, amelyért nem vettek igénybe szolgáltatást. Ez olyan, mintha a bolt pénztárosa megtagadná, hogy visszaadjon 10 ezer forintból, ha csak 5000 forintot blokkolt. A NÚSZ szerint adózási, pénzmosási szempontból sem utalható vissza a feltöltött egyenleg, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) változást szeretne ebben a kérdésben is.

Előre kell fizetni

Magyarországon 2013. július elsejétől vezették be a megtett úttal arányos útdíjfizetést a fuvarozóknál, a Hu-Go rendszeren keresztül. Az úthasználati jogosultságot előre kell megváltaniuk a fuvarozóknak, kivéve a személygépkocsiknál – az e-matricás rendszerben – amelyeknél idén januártól az MKFE-nek sikerült elérnie, hogy 60 percig utólag is megváltható legyen a jogosultság. Ilyen kedvezmény a tehergépjárművekre – javaslatuk ellenére – nincs egyelőre.

A teherautóknál, kamionoknál az előre feltöltött egyenleg a biztosíték arra, hogy a vállalkozások kockázatmentesen tudják használni az útdíjköteles úthálózatot. Amennyiben ugyanis nincs feltöltött egyenleg, vagy elfogy, és a jármű mégis használja a díjköteles szakaszt, komoly, akár 165 ezer forintos bírságot kell fizetnie az üzembentartónak. Az MKFE szerint ezért célszerű, hogy a vállalkozás a járműszámának és az átlagos havi mozgásának megfelelő összegű előleget tartson a számláján.

Utólag tényleg nem jár vissza a pénz

Nem jár vissza az előre befizetett, ám útdíjfizetésre fel nem használt pénz azoknak a vállalkozásoknak, amelyek megszüntetik a tevékenységüket – ezt az MKFE is megerősítette megkeresésünkre. A NÚSZ az Általános Szerződési Feltételekre hivatkozva utasítja el a folyószámlán ragadt összegek visszautalását.

Megnéztük az ÁSZF 4. pontját, amely a szerződés megszűnéséről szól – ott annyit írnak, hogy

  • ha a díjfizető mondja fel a szerződést, akkor a felmondási idő letelte után megszűnik az úthasználati jogosultság, és akkor sem él, ha annak meglennének a feltételei. Ez véleményünk szerint egyáltalán nem azt jelenti, hogy a befizetett pénz nem jár vissza. Bezzeg fordított esetben egyértelműen leírják, hogy
  • ha a NÚSZ mond fel (rendkívüli felmondással), akkor az nem zárja ki, hogy még esedékes követeléseit érvényesítse az állami útdíjfizetési szolgáltató.

NÚSZ: nem lenne egyszerű visszautalni

Az állami útdíjfizetési szolgáltató megkeresésünkre nem közölte, mennyi pénzt tartanak ilyen módon vissza, viszont folyamatosan vizsgálják, hogyan lehet egyszerűbbé és ésszerűbbé tenni a fuvarozók és az autósok útdíjfizetését, így a fel nem használt útdíj kérdését is folyamatosan napirenden tartják. Arra hivatkoztak, hogy az útdíj visszautalásának lehetőségét a hazai és uniós jogszabályi környezet sem könnyíti meg, két érvet is felhoztak a mellett, hogy megtartják a befizetett pénzt:

  • Adózási és számviteli oldalról az egyenleg feltöltése nem visszafordítható folyamat a cég állítása szerint. A feltöltött összeg után a NÚSZ végszámlát állít ki, adózik, kifizeti a viszonteladói jutalékot, stb., amit nem lehet attól függővé tenni, hogy a fuvarozó felhasználja-e a rendelkezésére álló összeget. A visszautalás olyan lenne, mintha vennénk egy közlekedési jegyet vagy bérletet, aztán a szolgáltatótól utólag visszakérnénk az ár egy részét, mondván, hogy nem használtuk ki teljesen a megvásárolt utazási lehetőséget.
  • A visszautalás nem felelne meg a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályi rendelkezéseknek sem. Ilyen esetben ugyanis a rendszer alkalmas lenne a pénzek “parkoltatására”, adóhatóság előli elrejtésére. Többek között ezek miatt sem tartalmazza az ÁSZF a visszautalás intézményét, visszautalni pedig csak akkor kellene az ügyfélnek az egyenlegen lévő összeget, ha az ügyfelek által jóváhagyott szerződés erről külön is rendelkezne.

Az értékesítés, mint megoldás

Az MKFE szerint a NÚSZ arra hívja fel a panaszosok figyelmét, hogy a szerződéses ügyfeleik a saját cégadataikat a Hu-Go weboldal „Profil” menüpontjában megváltoztathatják, átírhatják. Az új adatok mentése után már az új cégadatokat tárolja a rendszerük, s ez szerintük jó megoldás arra, hogy az ügyfél akár más cég nevére írja át a regisztrációt, s így – egy másik cég – felhasználhatja a fennmaradó egyenleget. Az MKFE álláspontja szerint viszont elfogadhatatlan, hogy a „beragadó”, fel nem használt összegeket a fuvarozóknak ilyen módon kell „értékesíteniük”.

A NÚSZ lapunknak is írta, hogy a Hu-Go folyószámla forgalomképes, szabadon átruházható, akár jogszerűen értékesíthető is. Továbbá hangsúlyozták, hogy a rendszerben semmilyen korlátozás nincs arra vonatkozóan, ki, mikor, mekkora összeget töltsön fel az ott vezetett számlára. A NÚSZ ötezer forintos minimumértéket javasol. Úgy vélik, hogy a fuvarozók az úthasználat díjának ismeretében a saját tevékenységüknek, forgalmuknak megfelelően – vélhetően a gazdálkodásuk felelős figyelembe vételével – töltik fel előre a Hu-Go egyenlegüket.

A fuvarozók bíznak benne, hogy lesz megoldás

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete mások mellett a fenti problémáról is egyeztetést folytatott a közelmúltban Karmos Gábor MKFE-főtitkár a NÚSZ Zrt. vezérigazgatójával, Bartal Tamással. Az útdíjszolgáltató vezetője ígéretet tett arra, hogy minden felvetést megvizsgálnak, ezért az MKFE számít arra, hogy a szolgáltatásokért európai viszonylatban is magas árat fizető fuvarozók panaszait minél hamarabb orvosolja a NÚSZ.

Az MKFE emlékeztetett arra is, hogy 2019. januártól a haszongépjárművek útdíjai – a környezetvédelmi besorolás szerinti útdíjeltérítés előzetesen az érintettekkel nem egyeztetett korrekciója miatt – a hivatalosan bejelentett 5,8 százalék helyett a legkörnyezetkímélőbb EURO 5-6-os járműkategóriában 12,5, a túlnyomórészt belföldi forgalomban közlekedő EURO 3-4-es kategóriában pedig 33 százalékot meghaladóan emelkedtek.

Útdíjbevétel 2019

Idén az első félévben ismét rekordösszeget, bruttó 186,3 milliárd forintot fizettek be a magyarországi úthasználók, ebből 137,8 milliárd forintot fizettek a 3,5 tonna feletti tehergépjárművekre.

Álláspontjuk szerint a magas útdíjakért magas színvonalú szolgáltatás jár, ide értve olyan egyszerű adminisztratív ügyet is, mint a „beragadó” egyenleg visszatérítése, vagy az utólagos útdíjfizetés lehetőségének gyors kiterjesztése a magyar vállalkozások mindegyikére. De jogosnak tartják azokat a fuvarozói felvetéseket is, amelyek vitatják az olyan szakaszok díjkötelezettségét, ahol jelenleg tervezhetetlen a közlekedés, mert az ott zajló – rendkívül lassú – felújítási, építési munkák hónapok óta több órás, kiszámíthatatlan dugókat okoznak.

Emellett az MKFE a társérdekképviseletekkel együtt, az ITM és a NÚSZ szakmai támogatásával kidolgozott egy javaslatot az Európai Unió által engedélyezett nagyfelhasználói díjkedvezményre, amelynek bevezetése egyértelműen a hazai vállalkozásoknak jelentene versenyelőnyt. Bíznak abban, hogy az útdíjak emeléséből származó jelentős többletbevételnek csupán töredékét jelentő összeget a költségvetés biztosítani fogja az ágazat versenyképességének javítása érdekében.

Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.