Gazdaság

Megkongatták a vészharangot a tejtermelők

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács korábbi kommunikációiban is többször kihangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig, vagy a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése. Most ismét erre hívták fel a figyelmet.

Hazai viszonylatban a tejtermelők számára

  • az erősödő infláció és
  • az input költségek drasztikus növekedése továbbra is igen súlyos kihívást jelent.
  • A tejtermelők tömegesen jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését. De nem csak a megnövekedett minimálbér okoz gondot a munkaadóknak, mivel
  • a magasabb keresetű dolgozók bérét is ugyanúgy  emelni kell, hogy meg tudják tartani őket.
  • Két számjegyű százalékos ipari energiaár és egyéb költségnövekedésről (pl. szennyvíz, elektromos áram, víz, fuvardíj, alkatrész, tisztítószerek,  vegyszerek, munkaruházat stb.) számolnak be tejtermelő tagjaink.

A tejtermelők immár képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben
növelni. A helyzetet még tovább rontották a nyári hőstressz miatti problémák (tejmennyiség kiesés,  beltartalomcsökkenés és az állategészségügyi költségnövekedés). A most termelésbe (fejésbe)  állítandó üszöket is jóval magasabb költségen tudták már felnevelni, mint korábban. Az ország egyes megyéiben a szélsőséges időjárás miatt a silókukorica termesztése, máshol a lucerna szenázs készítése vált lehetetlenné.

Egyre nehezebb a tejtermeléshez olyan lojális munkaerőt találni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz, pl. állatgondozási és fejési feladatokat.

Ha béremelésekkel és egyéb juttatásokkal sem tudják megtartani a dolgozókat, akkor külföldi munkaerőt közvetítő cégekhez kell fordulni, míg mások a robotizált fejésben gondolkoznak. Az átállás fejőrobotra azonban olyan alapvető technológiai változtatásokat is kíván, amelyeket csak egy zöldmezős beruházásnál vagy a telep nagyobb átépítésekor gazdaságos megtenni.

A helyzet olyan súlyos, hogy előbb-utóbb több tejtermelő kénytelen lesz termelési tevékenységét feladni. A nyerstej ára mintegy 30 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő a termelők szerint, azonban a nyerstejár az infláció, az input költségek stb. változása miatt nem tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Piaci elemzések azt mutatják, hogy a tejtermelés szűkített önköltsége évente akár 10 forinttal is  növekedhet megtermelt tejkilogrammonként. Az üzemi eredményekből azt lehet kiolvasni, hogy 2018-ban és 2019-ben is folyamatosan romlott a tejtermelők helyzete.

A magyarországi tejtermelés a genetikai háttér, a termelési paraméterek vonatkozásában élen jár, tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból a tehénállomány jól kézben tartott. A nagyfokú specializáció következtében a hazai tejhozam meghaladja az EU-28 átlagát. Az intenzív tejtermelés  koncentrált üzemekben, magas szakmai színvonal mellett folyik, kiváló alapokat teremtve a
minőségi tejtermeléshez.

A tejtermelők nyerstejet szeretnének termelni. A tejtermelők hosszú távon ki akarják szolgálni a  feldolgozókat, így közvetve a lakosságot is. A hazai tejtermelők szerint nincs más lehetőség a gazdaságok életben tartásához – további fejlesztéséhez és a hatékonyság növeléshez – csak az, hogy a mára már fenntarthatatlan nyerstejárakat a növekvő költségekhez kell igazítani.

Arról nem tettek említést a közleményben, hogy mennyivel kellene emelni a nyerstej árát, és hogy az emelés milyen fogyasztóiár-növekedést generálna.

Kiemelt kép:Monika Skolimowska / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik