Interjút készített a Forbes magazin online kiadása Váradi Józseffel, a Wizz Air vezérigazgatójával, amelyben szóba került, hogy június 19-én törölték a Brüsszel-Budapest járatot, mert a budapesti reptér futópálya felületének sérülése miatt ideiglenesen lezárták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret.
Sok utas felháborodott azon, ahogy a Wizz Air kezelte a helyzetet, mert a szombati vagy vasárnapi járatra biztosított volna ingyenes átfoglalást. Akinek ez nem volt jó, saját zsebből tehette meg a hazautat, transzfert, szállást, ételt nem biztosítottak. Az egyik utas azt mondta a 24.hu-nak, hogy az eredetileg 8500 forintos repülőjeggyel induló utazás költsége végül fejenként 40 000 forint fölé szaladt.
Váradi József erre reagálva azt mondta a Forbesnak:
Egy nagyon szerencsétlen helyzet állt elő a Budapest Airport hibájából, és ennek mi lettünk a szenvedő alanyai.
Magyarázata szerint az történt, hogy az egyik, Budapesten leszálló, pár hónapos gépük megsérült, amikor a kifutópályáról felverődött egy jelentős aszfaltdarab, ezért a repülőt ki kellett vonni a forgalomból.
A nyári csúcsszezonban eleve nem lehet egyik pillanatról a másikra pótolni a kiesett gépet, át kellett terveznünk a menetrendet, emellett közel két órára lezárták a repteret is.
Váradi azt mondta: a feltételek nem voltak adottak, hogy minden problémát meg tudjanak oldani.
Amúgy is elég kaotikus a helyzet európai szinten is, komoly résidőproblémák vannak főleg a légi irányítás gondjai miatt, sok a késés, törlés. Az egész európai rendszer, beleértve azokat a segédszervezeteket, segédeszközöket, amelyek az ilyen rendkívüli helyzetekben lépnének működésbe, mind megfeszítettek, vagy működnek, vagy nem. (…) Szegény utasok valóban az áldozatai lettek egy olyan helyzetnek, ami nem a mi hibánkból alakult ki.
Az üzletember szerint az alapvető probléma az, hogy az állami intézmények, amelyek alapvető befolyással vannak az iparágra, mint például a légi irányítás vagy az állami repülőterek, nem működnek normálisan.
Az pedig szerintem irreális várakozás, hogy repülünk 144 repülőtérre és mindenhol legyen éjjel-nappal Wizz Air-es alkalmazott azért, hogy ha nagy ritkán ilyen komoly fennakadás keletkezik, személyesen tudjon segíteni. Meg lehet csinálni, csak akkor nem ennyibe fog egy repülőjegy kerülni, hanem körülbelül a duplájába.
Hiába van szerződéses kötelezettsége a földi kiszolgáló szervezeteknek, arról, hogy milyen személyzettel mit kell a szolgáltatóknak biztosítaniuk, ezek vagy teljesülnek, vagy nem – magyarázta Váradi. A törölt brüsszeli járatról Cseh Katalin EP-képviselő is írt a Facebookján, mert maga is a pórul járt utasok között volt. Erre a Wizz Air-vezér így reagált:
Amikor a brüsszeli politikus azt mondja, hogy a légitársaság nem figyel oda az utasaira, az szerintem nem így van, mert az alapvetően politika által vezényelt kiszolgáló infrastruktúra nem tudja megoldani a feladatait.
Ahhoz pedig, hogy a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fogyasztóvédelmi büntetéssel fenyegetett, azt fűzte hozzá:
Attól még, hogy valaki a kormány nevében beszél, nem biztos, hogy ő az igazság szószólója. Az ilyen nyilatkozatok alapismeretek hiányában sülnek el időnként.
A magyar légi irányítást dicsérte Váradi József, szerinte az egyik legjobban működő Európában, de a Budapest Airport az elmúlt években nagyon alábecsülte a várható növekedést, és nem megfelelő mértékben fejlesztették az infrastruktúrát. Sokat kell várni a biztonsági átvilágításnál és helyhiány van a beszállításnál.
[M]ára lényegében három utasból kettő diszkont légitársasággal utazik, innentől ez a mainstream. És ezt azért nem volt lehetetlen előre látni, miután ez egy európai trend, ott meg különösen, ahol eltűnik a nemzeti légitársaság. Az infrastruktúra mégis arra épült, hogy döntően a hagyományos légitársaságokat szolgálja ki, és csak kis részben, nagyon alacsony minőségi szint mellett a diszkontokat.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
