Gazdaság
Debrecen, 2017. szeptember 29. 
Balra az "A", jobbra a "C" épületszárny. Közel egy év alatt felépült Debrecenben a Dóczy Lakópark három tömbből álló épületegyüttese, a BORD Építész Stúdió tervei alapján, a Dóczy Ingatlanfejlesztő Kft. beruházásában, a HUNÉP Universal Zrt. kivitelezésével. Az építkezés végére a 237 lakás 80 százaléka vevőre talált. A lakóparkban egy időben több mint 500 fő folyamatos lakhatására nyílik lehetőség. Az egyedi homlokzati kialakítású és tömegszerkezetű házba megkezdődött a tulajdonosok és bérlők beköltözése.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

A felső középosztály már nagyon jól járt az új lakásokkal

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2018. 01. 20. 17:00

Korábban a témában:

Edit és Pál jól kereső, fiatal budapesti pár. Magukat a felső középosztályba sorolják, egy főre eső jövedelmük nettó 300 ezer forint. Tavaly együtt vásároltak Budán egy 95 négyzetméteres, plusz 66 négyzetméter teraszos, legfelső emeleti új lakást, hogy összeköltözzenek. A 66 milliós lakást 45 milliós hitelből vásárolták meg, a havi törlesztőrészletük 20 évre 230 ezer forint.

Bár a keresetükből is ki tudnák fizetni a törlesztőt, a terv az, hogy a szülői segítséggel, illetve a hitelből korábban vásárolt két budapesti lakásukat kiadják, és a befolyó bérleti díjakból fedezik az új lakás törlesztőjét. Szeretnének gyermekeket, de a CSOK-ot nem akarták csak ezért felvenni, így eleve piaci hitelben gondolkodtak. Mivel egyikük nagyon jól keres, és régóta ügyfél, extra kedvezményeket kapott a bankjától: 2,2 százalékos kamattal vehették fel a 45 milliót. Úgy számolnak, a két meglévő lakásból 220-240 ezer forint jöhet be, ami jelenleg éppen fedezi az új lakás törlesztőjét.

Azt is kiszámolták, hogy ha a magyar jegybanki alapkamat a jelenlegi 0,9 százalékról 5 százalékra kúszna fel, a lakáshitelük törlesztője 232 ezer forintról 350 ezer forintra ugrana. Ezt még épphogy megengedhetnék maguknak, de 10 százalékos alapkamatnál a törlesztő 500 ezer forint lenne, amivel már bajba kerülnének. Ők biztosan számítanak kamatemelésre az elkövetkező 20 évben, és ha a jegybanki alapkamat magasabbra emelkedne, mint 5 százalék, menekülő útvonalként legfeljebb eladják az egyik lakásukat, mondták.

Lakásba fektetnek, mert érdemes és megtehetik

Az ő példájuk annyiban nem ritka, hogy jövedelmi viszonyaik alapján a felső középosztályhoz tartoznak, így könnyen és kedvező feltételekkel kapnak lakáshitelt a bankoktól. Bár megtakarításuk nincs, jövedelemigazolásuk és meglévő ingatlanvagyonuk alapján bőven hitelképesek.

Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa szerint az új lakás prémiumtermék, a felső középosztály kiváltsága. Ennek egyik oka, hogy a gazdagabbak rendelkeznek megfelelő jövedelemmel a banki hitelfelvételhez és/vagy nekik van elegendő megtakarításuk új lakást venni. A szegényebbek, vagy azok, akik részben zsebbe kapják a fizetésüket, ma nem hitelképesek a bankoknál. Nem véletlen, hogy a nagy összegű – akár 30-50 millió forintos – hiteleket is az erősebb vásárlóerejű területekről veszik fel, mondta.

A KSH szerint azok tartoznak a legfelső két rétegbe, akiknek egy főre eső jövedelmük egy háztartásban nettó 155-259 ezer forint vagy 259 ezernél magasabb. 2016-ban a teljes népesség 34,5 százaléka tartozott ide.

Az újlakás-piacon ma ők, azaz a felső jövedelmi rétegbe tartozó, saját részre ingatlant vásárlók dominálnak. Ez derült ki a két legnagyobb lakásfejlesztő lapunknak küldött válaszaiból. 

A Cordiánál 2016-ban és 2017-ben vásárló belföldi magánszemélyek közel kétharmada lakhatási céllal,  több mint egyharmada befektetési céllal vette meg lakását. Hazai vásárlóik között hasonló, körülbelül egyharmad-egyharmados aránnyal képviseltetik magukat az alkalmazottak, vállalkozók és vezető beosztásúak, közöttük pedig a vállalkozók körében volt a legmagasabb a befektetők aránya. Utóbbiak jellemzően egyéb, nem ingatlanbefektetéssel foglalkozó vállalkozásuk jövedelmét egészítik ki a bérbeadással. A befektetési céllal vásárlók harmada vett igénybe hitelt, míg a befektetési céllal vásárlók között kevesebb mint 20 százalék ez az arány.

Demetrovics Petra, a Biggeorge értékesítési igazgatója egyértelműnek látja, hogy az új lakást vásárlók döntő többsége a jómódúbb rétegekből kerül ki. A szigorított szabályok alapján ugyanis a bankok egy bizonyos jövedelemigazolás alatt nem adnak lakáshitelt, illetve minél jobban keres valaki, annál nagyobb banki kedvezményeket kaphat, mondta.

Kiemelt képünk illusztráció: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.