Edit és Pál jól kereső, fiatal budapesti pár. Magukat a felső középosztályba sorolják, egy főre eső jövedelmük nettó 300 ezer forint. Tavaly együtt vásároltak Budán egy 95 négyzetméteres, plusz 66 négyzetméter teraszos, legfelső emeleti új lakást, hogy összeköltözzenek. A 66 milliós lakást 45 milliós hitelből vásárolták meg, a havi törlesztőrészletük 20 évre 230 ezer forint.
Bár a keresetükből is ki tudnák fizetni a törlesztőt, a terv az, hogy a szülői segítséggel, illetve a hitelből korábban vásárolt két budapesti lakásukat kiadják, és a befolyó bérleti díjakból fedezik az új lakás törlesztőjét. Szeretnének gyermekeket, de a CSOK-ot nem akarták csak ezért felvenni, így eleve piaci hitelben gondolkodtak. Mivel egyikük nagyon jól keres, és régóta ügyfél, extra kedvezményeket kapott a bankjától: 2,2 százalékos kamattal vehették fel a 45 milliót. Úgy számolnak, a két meglévő lakásból 220-240 ezer forint jöhet be, ami jelenleg éppen fedezi az új lakás törlesztőjét.
Azt is kiszámolták, hogy ha a magyar jegybanki alapkamat a jelenlegi 0,9 százalékról 5 százalékra kúszna fel, a lakáshitelük törlesztője 232 ezer forintról 350 ezer forintra ugrana. Ezt még épphogy megengedhetnék maguknak, de 10 százalékos alapkamatnál a törlesztő 500 ezer forint lenne, amivel már bajba kerülnének. Ők biztosan számítanak kamatemelésre az elkövetkező 20 évben, és ha a jegybanki alapkamat magasabbra emelkedne, mint 5 százalék, menekülő útvonalként legfeljebb eladják az egyik lakásukat, mondták.
Lakásba fektetnek, mert érdemes és megtehetik
Az ő példájuk annyiban nem ritka, hogy jövedelmi viszonyaik alapján a felső középosztályhoz tartoznak, így könnyen és kedvező feltételekkel kapnak lakáshitelt a bankoktól. Bár megtakarításuk nincs, jövedelemigazolásuk és meglévő ingatlanvagyonuk alapján bőven hitelképesek.
Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa szerint az új lakás prémiumtermék, a felső középosztály kiváltsága. Ennek egyik oka, hogy a gazdagabbak rendelkeznek megfelelő jövedelemmel a banki hitelfelvételhez és/vagy nekik van elegendő megtakarításuk új lakást venni. A szegényebbek, vagy azok, akik részben zsebbe kapják a fizetésüket, ma nem hitelképesek a bankoknál. Nem véletlen, hogy a nagy összegű – akár 30-50 millió forintos – hiteleket is az erősebb vásárlóerejű területekről veszik fel, mondta.
A KSH szerint azok tartoznak a legfelső két rétegbe, akiknek egy főre eső jövedelmük egy háztartásban nettó 155-259 ezer forint vagy 259 ezernél magasabb. 2016-ban a teljes népesség 34,5 százaléka tartozott ide.
A Cordiánál 2016-ban és 2017-ben vásárló belföldi magánszemélyek közel kétharmada lakhatási céllal, több mint egyharmada befektetési céllal vette meg lakását. Hazai vásárlóik között hasonló, körülbelül egyharmad-egyharmados aránnyal képviseltetik magukat az alkalmazottak, vállalkozók és vezető beosztásúak, közöttük pedig a vállalkozók körében volt a legmagasabb a befektetők aránya. Utóbbiak jellemzően egyéb, nem ingatlanbefektetéssel foglalkozó vállalkozásuk jövedelmét egészítik ki a bérbeadással. A befektetési céllal vásárlók harmada vett igénybe hitelt, míg a befektetési céllal vásárlók között kevesebb mint 20 százalék ez az arány.
Demetrovics Petra, a Biggeorge értékesítési igazgatója egyértelműnek látja, hogy az új lakást vásárlók döntő többsége a jómódúbb rétegekből kerül ki. A szigorított szabályok alapján ugyanis a bankok egy bizonyos jövedelemigazolás alatt nem adnak lakáshitelt, illetve minél jobban keres valaki, annál nagyobb banki kedvezményeket kaphat, mondta.
Kiemelt képünk illusztráció: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
