Gazdaság
Békéscsaba, 2017. december 7.
Munkás a felújítás alatt álló békéscsabai evangélikus nagytemplomban 2017. december 7-én.
MTI Fotó: Rosta Tibor

Hazudik, aki azt mondja, hogy nem tud megélni a béréből?

24.hu
24.hu

2017. 12. 08. 11:49

December 7-én a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta idei utolsó plenáris ülését a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT).
Korábban a témában:

Konzultáció a minimálbérről, a bérminimumról és annak hatásairól volt az ülés első napirendi pontja. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára részletesen bemutatta a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás hatásait. Az államtitkár szerint a korábban példa nélküli megállapodás jelentős hatással volt a munkaerőpiacra. Örömmel állapította meg, hogy a komoly béremelést jelentő megállapodással kapcsolatos negatív előrejelzések nem váltak valóra. Mint mondta, minden területen jelentős volt a bruttó bérnövekedés, a legalacsonyabb bérszinteken pedig megindult egy jelentős „bérfelzárkózás”, amely a kis- és középvállalkozásoknál is szembetűnő.

Külön kiemelte, hogy a béremelés a fizikai dolgozók körében volt a legjelentősebb.

Az államtitkár adatokkal cáfolta azokat a vélekedéseket, miszerint a pozitív trendek ellenére bizonyos térségek leszakadtak volna, hiszen a keresetek éppen az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Ez a cikk is statisztikákon alapul:

Még mindig óriási a különbség az ország megyéi között
A bérek tekintetében a legjobban és a legrosszabbul teljesítő megye között 46 százalékos különbség van.
  • Az államtitkár szerint ma már ott tartunk, hogy komoly béremelési kényszer van a munkaadókon, ha meg akarják tartani a dolgozóikat, így a munkaadóknak elemi érdekük, hogy versenyképes bért biztosítsanak a munkavállalóknak.

Hozzászólásában Dr. Zs. Szőke Zoltán elmondta, tavaly kevesen merték volna gondolni, hogy a hatéves bérmegállapodásnak valóban pozitív hatásai lesznek. A Gazdaság Képviselői Oldal felszólalója szerint a bérek növekedésével nőtt a vásárlóerő is, így a béremelést a munkaadók különösebb nehézségek nélkül meg tudták valósítani. Rendkívül jó lépésnek nevezte a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozását, hiszen számos szektorban igény van a tapasztalt munkaerőre.

Dr. Mészáros Melinda, a Munkavállalói Oldal képviselője komoly eredménynek nevezte a többéves bérmegállapodást, amelyben a szakszervezetek számos javaslatukat megvalósulni látják. Dr. Szendrei Róbert üdvözölte a racionális és előremutató gazdasági döntéseket, ezek között említve a tavalyi bérmegállapodást. A Civil Oldal képviselője szerint sikerült kitörni a bérszegénység országából, így aki akar, az ma már tud dolgozni Magyarországon, és béréből meg is tud élni. A Tudomány Képviselői Oldal részéről felszólaló Dr. Báger Gusztáv szerint indokolt volt a béremelés, amely jól támogatja a megfogalmazott célok elérését.

Az oldalak konkrét felvetéseire válaszolva Cseresnyés Péter a hatékonyság növelését, valamint a technikai és technológiai fejlődés elősegítését nevezte fontos célnak. Ennek érdekében folyamatosan szükség van a szakképzés finomhangolására, az abban résztvevőket pedig minél szélesebb kompetenciákkal kell ellátni.

Közszféra

Dr. Adorján Richárd az állam foglalkoztatásban betöltött szerepvállalásáról és a közszféra bérhelyzetének alakulásáról tartott előadást. Az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára bemutatta, hogy a különböző életpálya-modelleknek köszönhetően a közszférában is jelentős keresetnövekedés valósult meg, ahol külön kiemelte az egészségügyi és a szociális ágazatot. Elmondta: a kormány célja, hogy az életpálya-modellek bevezetése után a közszféra egyetlen dolgozója se keressen kevesebbet, mint korábban, éppen ezért a bérkompenzáció a rendszer része marad.

Felvetésekre reagálva a helyettes államtitkár fontosnak nevezte, hogy a különböző problémákat ez az egyeztető fórum is kellőképpen ismerje, megvitathassa, melyekre a kormány igyekszik mielőbb hatékony választ adni. Ugyanakkor rámutatott: csak a költségvetési egyensúly veszélyeztetése nélkül van lehetőség az egyes kormányzati döntések megvalósítására, egyúttal különös figyelemmel kell lenni a közszféra működésének nem piaci alapú sajátosságaira is.

Ehhez csak ennyit fűznénk hozzá:

Budapest, 2017. április 21.
A MÁV egyik közfoglalkoztatottja dolgozik a Föld napja alkalmából a MÁV és a helyi önkormányzat, illetve a Széchenyi Egyesület a MÁV XIV. és XVI. kerületi vasúti területein rendezett közös hulladékgyűjtő akciójában a Szuglói körvasút sor-Csömöri út-Drégelyvár út kereszteződésében lévő felüljárónál 2017. április 21-én.
MTI Fotó: Marjai János
Éhbérért dolgoztat az állam, mert megteheti
Az állam előírja a kötelező minimálbért. Közben közfoglalkoztatottak hadának fizet kevesebbet.

Az ülés végén a Tanács – előző plenáris ülésének témájához kapcsolódóan – Közös felelősségünk: a magyar állampolgárok egészsége címmel közös nyilatkozatot fogadott el, melyben hangsúlyozza a szűrővizsgálatok jelentőségét, bátorítja a legnagyobb rizikófaktorú népességcsoportok részvételét a szűréseken, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy a Tanács tagszervezetei belső kommunikációjukban nagyobb hangsúlyt helyeznek a szervezett népegészségügyi szűrések minél szélesebb körű megvalósítására.

Kiemelt kép: MTI / Rosta Tibor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Passenger train to Mombasa on 14.08.2017 near Nairobi - Kenia. | usage worldwide
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.