Könnyen lehet, hogy hiába próbálta meg kreatív megoldással rábírni a Facebookot és a Google-t a magyar kormány arra, hogy a nyomtatott újságok, online portálok kiadóihoz hasonlóan a két nemzetközi cég is fizessen közterhet a nála elhelyezett hirdetések után. Nemrég az Alkotmánybírósághoz érkezett egy bírói beadvány, azt kérve, hogy a testület állapítsa meg a reklámadóról szóló törvény a Facebookra és a Google-ra szabott rendelkezéseinek alkotmányellenességét.
A reklámadót fő szabály szerint a médiatartalom-szolgáltató, egyszerűbben, az újság, illetve annak a kiadója fizeti a nála megjelent hirdetések utáni árbevétel alapján – annak 7,5 százalékát elszedi az állam. A Magyarországon megjelenő kiadványok gazdáit nem nehéz utolérni, ha valamelyik elmulasztaná befizetni a terhet, az adóhatóság könnyen képes behajtani a tartozást.
A lényeg, hogy ha reklám jelenik meg az oldalon, akkor a Facebooknak és Google-nak is értesítenie kell erről egy formanyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Ellenkező esetben jön a mulasztási bírság.
Az előbbieket, praktikusan a Facebookot és a Google-t, első alkalommal 10 millió forintos mulasztási bírsággal sújthatja a NAV, aztán naponta háromszorozódik a bírság, így a második nap már 30, a harmadik nap már 90 millió forint, a maximális összeg egymilliárd forint lehet. A magyarországi székhelyű cégekre legfeljebb 500 ezer, illetve 1 millió forint mulasztási bírság szabható ki.
A magyar adóhatóság ki is szabta a maximális büntetést, az egyik cég pedig megtámadta a határozatot, és perre ment. Nem tudjuk, hogy a Facebook vagy a Google volt-e, aki nem hagyta annyiban a dolgot,
A bíró azzal érvel, hogy a kettős adóztatásról szóló magyar-ír egyezménnyel ütközik a reklámadó. Mindkét cég Írországban nyilvántartásba vett társaság, székhelyük és ügyvezetésük helye Dublinban található, méghozzá azért, mert ott nagyon alacsony társasági adó vonatkozik rájuk, jóval alacsonyabb, mint anyaországukban, az Egyesült Államokban. Az adóminimalizálás miatt amúgy is sok támadás érte már a két multicéget. A magyar-ír egyezmény kimondja, hogy nem sújthatja hátrányos megkülönböztetés a külföldi cégeket a hazai vállalatokkal szemben, a nemzetközi egyezmények pedig a kihirdetésükkel a magyar jogrend részeivé váltak, és az alaptörvény is úgy rendelkezik, hogy Magyarország biztosítja a nemzetközi és a magyar jog összhangját.
A szóban forgó ügyben a bíró azt kéri az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a magyar reklámadó nemzetközi szerződésbe ütköző voltát. Ez pedig azt jelentené, hogy a reklámadó vonatkozó részei ellentétesek az alaptörvénnyel. Sajnos, nem tudhatjuk, hogy az Alkotmánybíróság mikor fog döntést hozni, mert a testület sajtóosztálya erről nem adott tájékoztatást.
Kiemelt kép: Getty Images/studioEAST
