A magyarok a legkevésbé elégedettek a régióban meglévő megtakarításaik összegével, ennek ellenére mi a vagyunk a legtehetetlenebbek is: mi rendeztük át az alacsony kamatkörnyezet hatására a legkevésbé a megtakarításainkat. A kockázatkerülés/vállalás szempontjából nagyon polarizált a magyar lakosság, és nálunk a legmagasabb (76%) azok aránya, akik soha nem készítenek családi költségvetést – hangzott el az Erste vezérhelyettesének előadásában a Portfolio mai Öngondoskodás 2017 konferenciáján.
Harmati László, az alábbiakról beszélt előadásában:
- A lakossági reáljövedelmek 2013 óta emelkednek Magyarországon, a megtakarítások növekedési üteme nem lassul idén sem, és a megtakarítási ráta stabilan 6-7% körül alakul a rendelkezésre álló jövedelemhez képest. Ez historikusan viszonylag magas, régiós szinten viszont nem.
- A megtakarítások darabszám szerinti koncentrációja masszívan csökken, vagyis egyre többen tudnak megtakarítani, az összes szerinti koncentráció azonban nem.
- A régióban a magyarokban a legnagyobb a biztonságra való törekvés, mi tartjuk a legnagyobb arányban “nagyon fontosnak” az Erste Group felmérései szerint, hogy legyen megtakarításunk. Ez az arány azonban kissé csökken Magyarországon is.
- A magyar lakosság átlagos megtakarításának a növekedése lelassult, míg 2016-ban nálunk növekedtek a legnagyobb mértékben, 8%-kal nőttek tavaly a havi megtakarítások, 2017 eddig mért részében ez 2%-ra csökkent. Szlovákia, Csehország nagyon elhúzott tőlünk, és nagy felzárkózás látható Horvátországban.
- A magyarok ma a legkevésbé elégedettek a meglévő megtakarításaik összegével, ez nem mindig volt így (a válság utáni években a régiós középmezőnyben voltunk), idén látszik a leginkább.
- További magyar sajátosság, hogy az alacsony kamatkörnyezet hatására nálunk változott a legkevésbé a magyarok befektetési hajlandósága, és a magyarok egyelőre kevésbé aktívak a megtakarításaik átrendezésében.
- A felmérésekből az is kiderült, hogy nagyon polarizált a magyar lakosság a kockázatvállalás/kockázatkerülés szempontjából, vagyis nagyon kicsi a moderált kockázatvállalók, vegyes attitűdűek aránya.
- A korábbi évekhez hasonlóan a balkáni országokhoz hasonló, vagyis alacsony a magukat gazdaságilag jól informáltnak tartók aránya Magyarországon. A családi költségvetés vezetésének aránya nálunk a legalacsonyabb, a magyarok 76%-a soha nem készít családi költségvetést.
Utóbbival függ össze az is, hogy nálunk értékeli a lakosság a legkevésbé a bankok családi költségvetéssel kapcsolatos szolgáltatásait. Érdekes módon a Balkánon magas az arány.
Minden szegmensben kitörési lehetőséget jelent a digitális öngondoskodási és megtakarítási profil erősítése, ezzel kapcsolatos affinitásunk nem olyan rossz: a középmezőnyben vagyunk, és gyorsan fejlődik. Nálunk 37% használ online vagy mobilbankot, Csehországban ez 70%, Szlovákiában 61%, Horvátországban 41%, Románia és Szerbia viszont elmarad tőlünk.
Rengeteg pozitív trend látható a magyar piacon: növekednek a megtakarítások és csökken a koncentráció, a megtakarításra vonatkozó hajlandóság nálunk évek óta a legmagasabb a régióban, nagy a rugalmagasság az átrendeződésében, és nem vagyunk ultrakonzervatívak a kockázatvállalásban. Az online vásárlás és pénzügyi szolgáltatások használatában is gyorsan fejlődünk.
Megvan az állampapírok legnagyobb riválisa
Szépen nőnek a megtakarítások, kiváló időszak a jelenlegi az öngondoskodásra. A megtakarítási piacra óriási hatással van az ingatlanpiac és a lakáshitelezés növekedése, az állampapírok reális versenytársai pedig most is nagy számban elérhetők, és ugyancsak bővülnek – hangzott el a délelőtti panelbeszélgetésen.
Mennyire kedvező a jelenlegi időszak az öngondoskodásra?
Ralf Cymanek, a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese szerint abszolút kedvező. A legfontosabb megtakarítási forma pedig a saját tulajdonú ingatlan manapság, amivel a közönség közel kétharmada is egyetértett. Egerszegi Ádám, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese az öngondoskodás szempontjából irrelevánsnak nevezte a jelenlegi kamatkörnyezetet, mert az öngondoskodás hosszú távra szól.
Harmati László hozzátette: 1700 milliárd befektetést és megtakarítást kezel a bankjuk, ez jó jövedelmezőséggel rendelkező, alacsony kamatkörnyezetben igencsak felértékelődő tevékenység. Az ügyfelek egy része nem is tudja, az állam milyen nagy mértékben támogatja a nyugdíjcélú öngondoskodást és a lakás-előtakarékosságot. Szlovákiához vagy Csehországhoz képest nagy a lemaradásunk a kis összegű rendszeres megtakarítások ismeretében.
Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója és a MABISZ elnöke szerint a megtakarításoknak erős stabilizáló funkciója van, ugyanakkor a patópálos megközelítés nem kedvez a hosszú távú megtakarításoknak, így a biztosítások aránya sem nőtt.
Tátrai Bernadett, a Fundamenta elnök-vezérigazgatója rámutatott: lassan zajló, de már beinduló trend a pénzügyi tudatosság és kultúra megjelenése bizonyos társadalmi rétegekben Magyarországon. A lakosság 36%-a a létminimum alatt él, és 26% tartozik az elszegényedettséggel veszélyeztetett körbe, de jó hír, hogy ezek az arányok csökkennek. Hagyományosan magas nálunk a lakástulajdon aránya, ami egy meghatározott célra való takarékoskodást is jelent, a legcélzottabb módja pedig a lakás-takarékpénztári előtakarékosság.
Hogy változtatja meg a megtakarítási piacot a digitalizáció?
Tátrai Bernadett szerint a fintech cégek nem az ellenségeik, a digitális megoldások pedig összehangolhatók a fizikai értékesítési csatornákkal. Hogy ez a kombináció működjön, 1. ügyfélértéknek vagy ügyfélélménynek kell keletkeznie, 2. gyorsnak kell lennie és 3. kényelmesnek. A technológiai fejlesztések rövid távon hatással lehetnek az árakra, de hosszú távon árbevétel-átrendező hatásuk lesz elsősorban, az árbevétel diverzifikációja felértékelődik.
Ralf Cymanek szerint a bankfiókok fontos funkciója a hosszú távú pénzügyi tervezésnek, a hosszú távú portfóliók kialakításának és a jelzáloghitelezésnek az emberek közötti kommunikációban történő lebonyolítása.
Pandurics Anett szerint a fintech és az insurtech nem újdonság, a digitalizáció már több mint egy évtizede velünk van, elég csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások értékesítésére gondolni, ez egy hosszú távú, folyamatosan zajló jelenség, amely a mindennapokat fokozatosan alakítja át.
Egerszegi Ádám szerint a digitális átalakulás talán a takarékszövetkezeti szektort érinti a leginkább, hiszen nagy informatikai átállás is zajlik náluk. A közeljövőben ők is elindítanak egy új, digitalizációra építő fióki modellt, az értékesítésben továbbra is nagy szerepe lesz a személyességnek. Harmati László is hisz a személyes kapcsolatban, a legfiatalabb ügyfelek is igénylik ezt pl. a vagyontervezésben. Nagyon fontos lenne azonban, hogy ahová már betört a digitalizáció, ott az end-to-end értékesítés is megvalósuljon, vagyis a teljes folyamat digitális legyen. Ezt a magas fokú terméksztenderdizálás segítheti.
Mivel lehet szembeszállni az állampapírok által támasztott versennyel?
Ralf Cymanek szerint a jól diverzifikált portfóliókat nem lehet megverni, a részvényeket és más magasabb kockázatú termékeket is tartalmazó befektetések most is versenyképesek. Egerszegi Ádám szerint ilyenek az ingatlanalapok is, és többek között a lakás-takarékpénztári termékek is reális versenytársak. Harmati László szerint tele vagyunk olyan eszközökkel, amelyek az állampapírok riválisai tudnak lenni, mindenki esetében a kockázati profil dönt a megfelelő portfólióról, és Pandurics Anett szerint is ki sokat kell beszélni arról, mit jelent a kockázat ebben az alacsony hozamkörnyezetben. Tátrai Bernadett szerint az állampapírok nagy versenytársa a lakáshitel, ami alternatívája a megtakarításoknak.
Perverzzé tették a világot a negatív kamatok: mindenki hülye, aki megtakarít?
Szabó László, a HOLD Alapkezelő (korábban Concorde Alapkezelő) elnöke a negatív kamatokról és azoknak hatásairól beszélt:
A jelenlegi globális kamatszint perverz állapot, amiből Magyarország is részesül: az overnight BUBOR negatív lett múlt csütörtökön, az Alapkezelő az egyéves állampapírokat már csak negatív kamattal tudja megvenni. Soha ekkora hitelállomány nem alakult még ki a világban, ilyen alacsony kamatszintek mellett.
A felső 1% részesedése a lakosság teljes megtakarításából az Egyesült Államokban a ’30-as évek óta nem volt ilyen magas. A skálahozadék sosem látott mértéket öltött: míg Mozart koncertjeire pár száz ember járt, ma egy népszerűbb popelőadónak akár egymilliárd ember is meghallgatja a dalait. Ez azt jelenti, hogy egyes emberek kezében olyan mértékű vagyon koncentrálódik, amit soha nem fognak tudni elkölteni.
A legjobb adósoknak nyújtott kamatszint ezeréves (kisebb felugrásokkal) csökkenő trendje most valószínűleg fordulóponthoz jutott (1250-ben a jó adósoknak nyújtott kamat 8% körül mozgott).
Kína már nem tartozik az olcsó termelők közé, míg Közép-Európában munkaerőhiány lépett fel, a régóta megszokott deflatorikus hatásra nem lehet számítani a következő tíz évben.
Kínában, Kelet-Európában és a fejlett piacon is a munkaképes korú lakosság elérte a maximumát, ez nemcsak a munkaerőpiacra, hanem a megtakarítási szokásokra is hatással lesz.
Számos országban a közösségi fogyasztáson keresztül a kevesebbet költő rétegek (például a nyugdíjasok) is fogyasztanak, tehát hiába dolgozik egyre kevesebb ember, a fogyasztás nem lesz kevesebb, amíg az ellátórendszer tart. Az öregedés viszont csökkenti a megtakarításokat.
A negatív kamatok arra ösztönzik a lakosságot, hogy fogyasszanak, és ne takarítsanak meg, tehát gyakorlatilag azt sugallják, hogy aki megtakarít, az hülye. Ha elég sokáig marad így a helyzet, az embereknél le fog ez csapódni, ami viszont nem jó irány.
Kiemelt kép: Thinstock
