Gazdaság

Így számoljon, ha nyugdíj helyett tovább dolgozna

Érdekes, és talán kevéssé ismert szabályokra hívja fel a figyelmet a nyugdíjazással, nyugdíj helyetti továbbdolgozással, és az elérhető nyugdíjjal kapcsolatban az Adózóna.hu cikke.

A fő szabály ugye az, hogy ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de nem kéri a nyugdíjmegállapítást, hanem tovább dolgozik, akkor ettől emelkedhet a majdani nyugdíja.

A nyugdíjguru ezt bővebben is kifejti: a nyugdíj összege jelentősen növelhető, ha a nyugdíjkorhatár elérését követően a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik a nyugdíjra jogosult személy. Emellett a nyugdíjkorhatár betöltésével az érintett személy kérheti a nyugdíj rögzítését is.

Tehát két lehetőségünk van, ha nem akarunk a korhatár betöltésével nyugdíjba vonulni, noha jogunk lenne rá, mert megszereztünk legalább 20 év szolgálati időt, ami az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges:

  • a nyugdíj igénylése nélkül a leendő nyugdíjunk összegének növelése érdekében legalább 30 nap további szolgálati időt szerezve tovább dolgozunk (NYUGDÍJNÖVELÉS), vagy
  • kérjük a nyugdíjunk összegének rögzítését, és legalább 365 nap további szolgálati idő szerzését követően igényeljük az öregségi nyugdíjunkat (NYUGDÍJRÖGZÍTÉS).

A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 (vagyis fél) százaléka.

  • Például 60 nap esetén 60:30 = 2 x 0,5% = 1%,
  • 90 nap esetén 90:30 = 3 x 0,5% = 1,5%,
  • 360 nap esetén 360:30 = 12 x 0,5% = 6%,
  • 720 nap esetén 720:30 = 24 x 0,5% = 12% a növelés mértéke.

Az így elért nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja.

És mi lehet az értelme a nyugdíj rögzítésének? Miért lehet kedvező ez a lehetőség a nyugdíjkorhatárt betöltő személy számára? Azért, mert amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni,

  • akkor a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett,
  • ha számára kedvezőbb, választhatja a rögzített nyugdíj – időközi esedékes emelésekkel növelt – összegének folyósítását,
  • feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

Amire az Adózóna felhívta a figyelmet: mi a helyzet azoknál a nőknél akik az általános nyugdíjkorhatárt még nem érték el, de már a nők 40-re jogosultak. A jogszabály rájuk nem tartalmaz semmilyen külön előírást, azzal, hogy jogosultságukat bármikor érvényesíthetik. (Akár hat hónapra visszamenőleg is, feltéve, hogy azon a napon, melytől a folyósítást kérik, nem álltak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.)

A cikk szerint ha a nők 40-esek nem mennek el rögtön nyugdíjba, ahogy lehet, számukrasemmilyen garancia nincs arra, hogy például a két év múlva megállapítandó nyugdíj összege – jóllehet a szolgálati időhöz kapcsolódó szorzó néhány százalékkal növekszik – magasabb lesz, mint a most megállapított (plusz az éves emelésekkel növelt) ellátás. Mert változhat a kereset, változhatnak a megállapítás szabályai is.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.