Hiába tart néhány másodpercig, a bankkártyás fizetések mögött elképesztően összetett rendszer működik – elmondjuk, mi történik a háttérben.
Közös nyelv
A fizetési folyamat kezdetekor a kártya és a terminál között kommunikáció zajlik, mégpedig titkosított csatornán. A terminál engedélyezési – idegen szóval: autorizációs – üzenetet indít a bank felé. Az üzenet eljut a kereskedő elfogadó bankjához – azaz ahhoz a hitelintézethez, amelyiknél a kereskedő számlája található. Innen a kártyacég hálózatához vándorol tovább az üzenet. A kártyatársaság hálózata azonosítja a kártyát, felismeri a kibocsátó bankot, és az engedélykérést továbbítja a bank kapcsolódási pontjához, ahol végül megtörténik az autorizáció feldolgozása a bank saját kártyarendszerében. Mindez tizedmásodpercekben mérhető idő alatt.
Folyamatos biztonság
Az engedélykérésre megy egy válasz: ez mindösszesen egy igen vagy nem – tehát a közhiedelemmel ellentétben a kereskedőhöz semmiféle pénzügyi adatunk nem kerül. Egyszerű példával élve: ha a számlánkon 100 forint van, a vásárlás összege pedig 99 forint, akkor az „igen”, tehát a „mehet a vásárlás” választ kapja meg a kereskedő, megtörténik a fizetés, mi pedig megkapjuk a vásárolt árut. Ha azonban 101 forint értékben vásárolnánk, már a „nem” válasz jut el a kereskedő termináljára. Nemleges válasz esetén a terminál kaphat bizonyos speciális kódokat, amiből következtetni lehet az elutasítás okára (tipikusan egy ilyen kódból írhatja ki a terminál a nincs fedezet üzenetet), ez azonban az adott eszköz beállításaitól függ.
Az első pillanattól az utolsóig titkosított kommunikáció történik, az ügyfelek adatai a teljes tranzakció folyamán biztonságban vannak
– mondják a Sberbank szakértői.
Kétféle PIN-ellenőrzés létezik
Az egyik az offline PIN-ellenőrzés, amikor ott helyben megtörténik az azonosítás. Az online ellenőrzés esetén a titkosított adat a kibocsátó bankig fut, ahol a hitelintézet ellenőrzi azt. Ekkor a zöld gomb benyomása után néhány másodperc várakozás után jelenik csak meg az OK! üzenet. A banki szakértő azt is elárulta, honnan tudhatjuk, hogy offline PIN-ellenőrzés történt: a kód megadása után egyből megjelenik a kijelzőn a PIN OK! felirat.
Érintéssel mehet?
A rendkívül közkedvelt egyérintéses fizetési módnál 5000 forintnál, illetve az alatti vásárlásnál a terminál nem kér PIN-t, ha pedig felette van az összeg, akkor a PIN kód beütése után történik az online autorizáció. Ezt leszámítva a tranzakció menete megegyezik a hagyományos kártyás fizetési móddal. A PIN nélküli limitet egyébként a kártyatársaság országonként határozza meg – Magyarországon ez 5000 forint.
Webes vásárlásoknál
Pontosan ugyanaz történik, mint a bolti bankkártyás vásárlásnál, azzal a különbséggel, hogy a kártyaadatokat a felhasználó adja meg. Ezek az adatok bekerülnek az elfogadó bank rendszerébe, majd onnan a kártyatársaságon át a kibocsátó bankhoz. Természetesen minden tranzakciótípust megkülönböztet a rendszer: a pénzintézet látja, hogy
- ATM,
- POS terminál, vagy éppen
- internetes vásárlási tranzakcióról van szó.
Nyerő hármas
A kártya hátlapján található háromjegyű kód – az úgynevezett CVC vagy CVV szám – nagyon fontos adat, amit a kártyabirtokosnak bizalmasan kell kezelnie, hiszen ez a háromjegyű ellenőrző szám azonosítja azt, hogy az internetes vásárlás során valóban a kártyabirtokos adta meg a plasztik adatait. Kevésbé köztudott, hogy többféle CVC/CVV van: a mágneskártyán és a chipben is található ilyen ellenőrzőkód.
Viszlát, pénz!
Az összes elektronikus csatornán beérkezett tranzakciót (ATM, POS terminál vagy internetes vásárlás) a kibocsátó és elfogadó banknak néhány napon belül el kell számolnia egymás között. A tranzakció ténye természetesen azonnal megjelenik az elfogadó banknál, és a saját napi zárása során dolgozza fel azt. A kibocsátó bankok a terhelési információkat titkosított adatcsomagokban kapják meg, és miután elvégezték a feldolgozást, történik meg a tényleges terhelés az ügyfél számláján.
Kiemelt kép: Getty Images/Joe Raedle
