Gazdaság

13,4 milliárd forintot kapott az államtól a Posta

Méltánytalan többletterhei miatt 2014 óta kapott ennyit az állami mamutcég.

A magyar állam a Magyar Posta Zrt.-nek méltánytalan többletteher jogcímen mintegy 13,4 milliárd forintot utalt át 2014 és 2017 között – tette közzé az Országgyűlés honlapján Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszában.

A Postatörvény rendelkezései szerint a Magyar Posta Zrt. 2013-ban 4569 millió forint, míg 2014-ben előrejelzésként 4553 millió forint méltánytalan többletterhet mutatott ki. A magyar állam ezeket a többlet igényeket elfogadva 9122 millió forintot utalt át előlegként a postának 2014 decemberében.

Emellett a Magyar Posta jogosulttá vált a 2014. évi elfogadott kompenzációs igény előlegfizetéssel meg nem térített részére, további mintegy 594 millió forintra. A Magyar Posta 2016 júniusában benyújtotta a méltánytalan többletterhe megállapítására vonatkozó kérelmét 2015-re: az auditált kompenzációs igény mintegy 3681 millió forint összegben került megállapításra.

A 2014-re elfogadott kompenzációs igény előlegfizetéssel meg nem térített része és a 2015-re megállapított méltánytalan többletterhének összege együttesen nem haladja meg a Postatörvényben meghatározott 15 millió eurós összeghatárt. A kompenzáció folyósítása egy összegben történt 2017 júniusában.

2016-ra vonatkozóan a Magyar Posta a méltánytalan többletterhe megállapítására vonatkozó kérelme még nem érkezett meg a minisztériumba, mert annak a benyújtási határideje még nem járt le – közölte az államtitkár.

Mi az a méltánytalan többletteher?

A jogszabály így fogalmaz: Az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költsége az egyetemes postai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő költség. A nettó költség az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatási kötelezettséggel együtt járó és egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nélkül jelentkező nettó költségeinek különbözeteként számítható ki. A nettó költség számításkor figyelembe kell venni az egyetemes postai szolgáltatónál keletkező előnyöket, beleértve a nem tárgyi és piaci előnyöket, továbbá az ésszerű nyereséghez való jogot és a költséghatékonysági ösztönzőket.

(MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik