A székhelyszolgáltatás szabályai július elsejétől megváltoznak az Igazságügyi Minisztérium (IM) rendelete alapján. Az egyik legfőbb változás, hogy Miért baj ez? Mert a legtöbb professzionális székhelyszolgáltató ma Magyarországon bérelt irodában dolgozik – világított rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Hangsúlyozták azt is, hogy székhelyszolgáltatás valós piaci igényeket elégít ki. S bár a köznyelvben a székhelyszolgáltatót igénybe vevő cégeket sokszor azonosítják a fantomcégekkel, ez korántsem igaz. Sőt, a székhelyszolgáltatás igénybe vételével a cégek pont azt érik el, hogy – ellentétben a fantomcégekkel – a székhelyükön elérhetők legyenek.
Már eddig is kóstolgatták a szolgáltatókat
Az utóbbi években egyébként a kormány már számos olyan intézkedést hozott, amely megnehezítette, vagy bizonyos szereplők számára kifejezetten megtiltotta szolgáltatás nyújtását. Így pár évvel ezelőtt az ügyvédi irodákat zárták ki a körből, idén év elejétől pedig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései módosultak: egyrészt a székhelyszolgáltatás igénybe vétele bejelentési kötelezettség alá került, másrészt ilyen szolgáltatás igénybe vétele indok lehetett arra, hogy az adóhatóság a vállalkozást „kockázatos adózónak” minősítse. Az indokolás szerint a módosításokkal a hatósági ellenőrzést és felügyeletet kívánták erősíteni.
Idén júliustól azonban a minisztérium lényegében ellehetetleníti Magyarországon a székhelyszolgáltatás professzionális működését – állapítják meg.
Ingatlantulajdon nélkül nincs székhelyszolgáltatás
A rendelet egyébként számos új szabályt vezet be július 1-jétől, így például kizárja a határozott időre kötött szerződéseket, előírásokat tartalmaz az iratkezelésre és a küldemények átvételére vonatkozólag. De a legdurvább, hogy a jövőben csak olyan ingatlanon működhet a székhelyszolgáltató, amely kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A meglévő szerződéseknél ezt a szabályt szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
Bejó Ágnes szerint, Egyrészt erősen kétséges, hogy az általában nagy, multinacionális beruházók tulajdonában lévő irodaépületeknél a tulajdonosa lehetővé tenné-e egy mindenki számára látható teher bejegyzését. Másrészt a polgári törvénykönyv használati jogra vonatkozó rendelkezései kifejezetten ellehetetlenítik ezt a megoldást: eszerint ugyanis a használati jog olyan jellegű jogosultság, amely nem ruházható át és nem is engedhető át. Így a használati jog jogosultja nem biztosíthat székhelyet más vállalkozásnak.
Rákérdeztünk a minisztériumnál, hogyan jegyezhetnének be akkor használati jogot az irodákra, de válasz nem érkezett.
Az ügyvédi iroda szerint az új szabályozás várhatóan ellehetetleníti a bérelt ingatlanban dolgozó székhelyszolgáltatókat. A rendelethez indoklás nem tartozik, és a minisztérium sem adott magyarázatot, amikor azt firtattuk, mi lehet az oka, hogy a szabályozás éppen a minőségi szolgáltatókat lehetetleníti el.
Nem sok időt hagytak
A rendelet június elsejei, így felmerül a kérdés, volt-e elég idő a felkészülésre. Vagyis ingatlanvásárlásra, vagy használati jog bejegyeztetésére.
Ez a kérdés egyébként azért érdekes, mert a jogalkotásról szóló törvény kimondja, hogy
a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
És azt is rögzíti, hogy visszamenőlegesen nem lehet kötelezettséget előírni.
Többen is úgy vélik, ezzel a szabállyal nem fér össze az, hogy a már meglévő szerződésekre is kötelezettséget írnak elő. Tudunk olyan szolgáltatóról, aki ügyvédei tanácsára éppen ezért nem is veszi figyelembe régi, már meglévő szerződéseinél az új szabályt, és júliustól vállaltan „a rendeletnek nem megfelelő székhelyszolgáltatást” fog nyújtani.
Szabályozni kellene, de nem így
Ruszin Zsolt adószakértő szerint is rossz a rendelet, sőt káros és egyáltalán nem a helyes célt szolgálja. Ő is hiányolja az indoklást, de azt is, hogy nem készült előzetes hatástanulmány. Azzal azonban egyetért, hogy szabályozni kellene a székhelyszolgáltatást. De nem így. Szerinte aztán újat készíteni, a kritikus pontok figyelembe vételével. Ő egyébként engedélyeztetést szorgalmaz. Ezt a jogalkotónak is jelezte, összefoglalva, hogy szerinte mi a gond a rendelet egyes elemeivel, és hol kellene pontosítani, korrigálni. A feljebb már említett problémákon kívül a következőkre hívta még fel a figyelmet:
- Az írásbeli szerződés előírás helyes, de ehhez a változtatáshoz nem elég a cégtörvény felhatalmazása.
- Meg kellene határozni a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeket.
- Azzal, hogy egy éven belül megtiltanák a felmondást, kezelhetetlenné válnának a súlyos szerződésszegések.
- Jó, hogy a szerződésben meg kellene adni a szolgáltatónál tárolt iratok körét, de a rendelet nem tér ki rá, hogy mi legyen az elektronikusan keletkező, illetve elérhető iratokkal. Ugyanez a helyzet pl. a naprakész iratjegyzék előírásával is. Pedig ma már a céges dokumentumok jó része ebbe a körbe tartozik.
- Pontosítani kellene az irattovábbításra, értesítésre vonatkozó szakaszokat.
- Mit értenek azon, hogy jól láthatóan ki kell tenni a cégek cégtábláit?
- Az engedélyeztetés részeként a nyitva tartási időt is kérjék be. (Ez megkönnyíthetné az ellenőrzéseket is.)
- Határozzák meg, mivel jár, ha a szolgáltató nem felel meg a szabályoknak. (Szerinte az engedély elvesztése lehetne a fő szankció.)
Megkérdeztük a minisztériumtól azt is, mi lesz azokkal a székhelyszolgáltatókkal, amelyek nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni az új szabályoknak? Hiszen már egy hét sincs hátra a bevezetésig. Elképzelhető-e, hogy visszavonják a rendeletet, vagy több időt adnak az átállásra, esetleg új szabályozást készítenek? Válasz nem érkezett a cikk megjelenéséig.
UPDATE: információink szerint a rendeletet a szakmai észrevételek alapján néhány ponton finomíthatják.
