Kitört a szünidő, ami a kikapcsolódás, szórakozás mellett sok diáknak azt is jelenti, hogy kereshetnek egy kis zsebpénzt, például a nyaralásra. De vajon hol, mit, mennyiért érdemes elvállalni, és mik most a slágermunkák?
A MÜISZ Iskolaszövetkezet marketingigazgatója, Másody Szabolcs szerint már évek óta nincsenek „tipikus” diákmunkák. Nagyon széles a kínálat a betanított munkáktól az irodai feladatokon át a szakmai tudást igénylő megbízásokig.
A diákok leginkább a szakmai tudásuknak és felkészültségüknek megfelelő lehetőségeket keresik – tette hozzá. Sokak számára fontos szempont a nyelvgyakorlás, illetve az, hogy az iskolában tanultakat tudják gyakorolni. Ami teljesen nyilvánvaló: a hiány dominál – kevés a diákmunkás.
733 forintért nincs diákmunkás
A diákmunkáért kötelező megadni a minimálbért, ami azt jelenti, hogy bruttó óránkénti 733 forintnál kevesebbet nem lehet kínálni a tanulóknak. De vajon mikor érezhetik úgy a fiatalok, hogy értékén kezelik az erőfeszítéseiket?
Másody szerint Mára ugyanis valamennyire sikerült megértetni az egyébként spórolni kívánó megrendelőkkel, hogy muszáj a minimumnál többet fizetniük. Kirívó esetben fordul csak elő 900 forintnál alacsonyabb ajánlat (a szövetkezet kénytelen annyiért meghirdetni a munkát, amennyit a megbízó ajánl) – aztán ha nincs rá jelentkező, emelni szokták a tétet.
A diákok persze szeretnének minél többet kapni – a realitás munkától függően bruttó 900 és 1500 forint közötti keresetet jelenthet. Az IT-fejlesztők azonban kilógnak a sorból: ők bruttó 1500-3000 forintot is kereshetnek óránként. Sőt, vannak olyan cégek, ahol annyira égető a munkaerőhiány, hogy a teljes piaci árat is hajlandóak kifizetik a szakmai szempontból megfelelő IT-s diákmunkásnak.
Megváltoztak a fiatalok elvárásai is
A hiány miatt nyilván jobb béreket lehet elérni, de Somody szerint nem feltétlenül a bér a legfőbb szempont. Az utóbbi pár évben megváltoztak ugyanis a fiatalok munkával kapcsolatos igényei is: fontos a környezet, hogy mivel, milyen technológiával, mit kell dolgozni, lényeges, hogy jót, hasznosat csináljanak. És a korábbi modellel szemben (kezdjünk alulról, aztán fokozatosan emelkedjünk a ranglétrán) már a legtöbb fiatal számára az vált a legfontosabbá, hogy minél gyorsabban (1-1,5 év alatt) a lehető legmagasabbra jussanak el.
De nemcsak az elvárások változtak meg jelentősen, hanem a hozzáállás is a munkavállaláshoz:
Másody szerint ez vált jellemzővé, aminek okát abban látja, hogy egyre több olyan fiatal van, akik elég támogatást kapnak otthonról, így nem égető nekik munkát vállalni.
Mivel hiány van diákmunkásból, a cégek részéről pedig folyamatosan nő a diákmunka iránti igény (megpróbálják innen pótolni a kiesett főállású állományt), jó eséllyel azok is találhatnak maguknak kereseti lehetőséget, akik csak később kezdenek el nézelődni.
Egyfajta „előválogatás” is zajlik egyébként a cégek részéről a diákmunkások körében: a jól teljesítő diákoknak ez azt is jelentheti, hogy biztos állás várhatja őket, ha végeztek a tanulmányaikkal. Addig pedig akár ösztöndíjat is adhat a reménybeli foglalkoztató.
Jól jár vele a cég és a diák is
A cégek szempontjából ma a leggazdaságosabb foglalkoztatási forma, ha iskolaszövetkezeten keresztül veszik fel a diákot. Egyre több egyébként az olyan megkeresés, hogy alkalmaznának egy diákot, és a kifizetést az iskolaszövetkezeten keresztül intéznék.
A diák számára is kedvezőbb anyagilag ez a forma (csak 15 százalék szja-t vonnak a béréből), és nem mellesleg a biztonságot jelentheti a szövetkezet, arra, hogy tisztességes szerződést kötnek vele, tiszteletben tartják a jogait, hogy bejelentve foglalkoztatják, hogy biztosan megkapja a bérét, stb. Tapasztalata szerint egyébként kevésbé jellemző ma már a diákokra, hogy csak úgy fogják magukat, és bárhova elmenjenek dolgozni, akár feketén, vagy más garanciák nélkül.
A diákszövetkezetek még akkor is biztonságosnak számítanak Másody szerint, ha a napi hírekben most éppen az I love diákmunka-hálózat bedőléséről lehet olvasni: több száz, esetleg több ezer olyan fiatalról, akiket nem fizettek ki. A többi, normálisan működő diákszövetkezetnél ilyen nem fordul elő – szögezte le.
A NAV is készült
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal is készült a szünidőre, tájékoztató anyagot állították össze a diákmunkásoknak a tudni valókról. A lényeg: a nyári munkát vállaló diákok a foglalkoztatás és a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra.
A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben a 15 éves tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, amit a NAV-nál kell igényelni. Tanácsolják, hogy a munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján – az adatbázisok rovatban – mert a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kockázatos munkába állni.
A diákmunkával szerzett jövedelem adóköteles, a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó béréből. (A diákszövetkezetnél csak ennyit vonnak le.) Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie. A foglalkoztatónak a jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.
A munkaviszony létrejöttét a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, ami 8 órás foglalkoztatásnál havi bruttó 127 500 forint.
A diákok egyszerűsített foglalkoztatásban is dolgozhatnak, ebben az esetben nem kötelező az írásba foglalt szerződés.
Érdemes képben lenni
A MÜISZ szerint a diákok többsége nincs tisztában az alapvető munkajogi fogalmakkal és nem tudják, mire kell odafigyelniük, ha dolgozni kezdenek. Minden évben előfordul, hogy egyeseket átvernek vagy illegálisan kapják meg a fizetésüket. A legfontosabb kérdésekben segít tájékozódni jogi kisokosuk, amit azért készítettek, hogy a diákok ne váljanak a munkaerőpiac áldozataivá.
Ebből a tanulók megtudhatják például azt is, jár-e nekik szabadság (diákszövetkezet tagjaként az idei évtől nem), vagy hogy mennyit vonnak le a bruttó fizetésükből, vagyis mennyivel kevesebb lesz a nettó, amit kézhez kapnak (diákszövetkezeti tagként 15 százalékot, munkaviszonyban 33,5 százalékot).
A nyári szezon előtt különösen fontosnak tartják a tájékoztatást, hiszen rengeteg fiatal fog munkát vállalni a következő hónapokban, és sokan életükben most először fognak dolgozni.
5 tipp a jó munkához
A Profession.hu szerint az, hogy ki kapja meg a legjobb lehetőséget, gyakran csak pár apróságon múlik. Felületükön a legtöbb jelentkezés a fesztiválmunka-, játszóházi kisegítő- és mozis kisegítő pozíciókra érkezett az elmúlt egy hónapban, de az ügyfélszolgálati és adminisztrátori állások is népszerűek a fiatalok körében. A felmérések szerint a vendéglátásba és a kiskereskedelembe még mindig kiemelten keresik a diákokat, általában különböző informális csatornákon keresztül. Ha sikerült megtalálni az ideális munkát, a jelentkezés folyamata éppen úgy zajlik, ahogy az később, a teljes munkaidős állások esetében is történik majd.
A portál 5 tippet ad a diákoknak, mire érdemes figyelniük a már ismertetetteken túl a diákmunkánál.
- Mérjék fel, hogy pontosan mik a lehetőségeik!
Gondolják át, hogy belefér-e az elfoglaltságaik közé az adott pozícióval járó megterhelés. Biztosan fel tudnak-e kelni korán, fent tudnak-e maradni éjszaka, vagy bírják-e a fizikai terhelést, ha épp ezekre van szükség egy munkakörnél. Fontos, hogy tisztában legyenek saját képességeikkel, ne vállalják túl magunkat! Sokat hozzátesz még akár 1-2 hét munkához is, ha azzal foglalkozhatnak, amihez értenek, vagy amit szeretnek – először tehát ilyen munkákat érdemes keresni.
- Ismerjék meg a kínálatot!
Az állásoldalak böngészése mellett érdemes az ismeretségi körben is kérdezősködni. A környékbeli cégeknél is lehetnek lehetőségek, megéri érdeklődni, így akár hosszabb utazás nélkül is bejárhatnak dolgozni. Nézzenek utána a munkáltatónak és a munkakörnek: ha lehet, az ott dolgozókon keresztül, ha nem, akkor az interneten. Ez nem csak ahhoz jön jól, hogy a megfelelő helyet válasszanak, de az információk az állásinterjú során is segíthetnek.
- Válasszanak okosan!
Ha tehetik, igyekezzenek olyan nyári munkát választani, ami kapcsolódik a tanulmányaikhoz, vagy olyat, amelynek segítségével új készségeket sajátíthatnak el, amiket később kamatoztatni tudnak. Hiszen pályakezdőként az is fontos lesz, hogy mit írhatnak be az első hivatalos önéletrajzukba.
- Készüljenek fel az interjúra!
Nem ugyanaz az elvárás egy multinacionális cégnél, ahová gyakornoki pozícióra jelentkeznek, mint a helyi kiskereskedésben, ahol az árufeltöltői munkát pályázzák meg. Igazítsák az adott szituációhoz a bemutatkozásukat és készüljenek fel rá, hogy az első benyomás a lehető legjobb legyen. Azokat a tulajdonságokat kell kihangsúlyozni, amik jól jönnek majd a munka elvégzésénél.
- Öltözzenek alkalomhoz illően!
A megjelenésre vonatkozó alapszabályok nemcsak az irodai munkában, de a leglazább munkakörnyezetben is érvényesülnek. A legfontosabb a tiszta és ápolt külső, viseletünkkel kerüljük a végleteket. A kötetlenebb helyeken a fiúk hosszú, könnyű anyagból készült szövetnadrágot viselhetnek, cipőjük lehet utcai lábbeli. A lányok választhatnak egy visszafogott ruhát vagy szoknyát, kerülendők azonban a feltűnő minták, feliratok. A szoknya pedig minden esetben érjen a térd alá. A ruhakivágással érdemes vigyázni, a mélyen dekoltált felső, csőtop, miniszoknya, rövidnadrág nem interjúra való a tanács szerint.
