Megnehezítheti az osztrák kormány a szomszédos országban dolgozó magyarok dolgát is, miután szigorú munkaerőpiaci reformot kezdeményeztek – írja a Népszava. A szociálisügyi miniszter azzal indokolt: nem kötelességük, hogy más országok lakóit kedvezményezzék.
Olyan foglalkoztatás-ösztönző programot hirdettek, amelyből legalábbis az újonnan érkező kelet-európai munkavállalókat kizárják. Ennek az is oka, hogy a szociáldemokrata-néppárti koalíció attól tart: ha nem változtatnak a magas munkanélküliségen, akkor a választók a belső piac védelmét hirdető szélsőjobboldal felé fordulnak.
Az osztrák kormány július 1-i hatállyal foglalkoztatási bónuszt vezet be, ami azt jelenti, hogy minden egyes új foglalkoztatott után 50 százalékkal csökkennek a bérköltségek. Évenként és fejenként 4000 euró könnyebbséget jelent mindez a vállalkozásoknak, kétmilliárd eurós keretig, de ha a vállalatok gyorsabban felhasználják a kedvezményt, szó lehet bővítésről. A költségcsökkentés azok után jár, akik munkanélküliek, munkahelyet váltanak, osztrák középiskolát vagy egyetemet végeztek, illetve van osztrák munkavállalói kártyájuk.
Csökkentenék a családi pótlékot is azon kelet-európaiak esetében, akiknek gyermekei nem Ausztriában élnek. A 19 év alatti magyar gyerekek az eddigi fejenként 150 euró helyett havi 82 eurót, a szlovákok 95-öt, a lengyelek 78-at, a románok 74-et, a szlovének 114 eurót kapnának.
Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozatában az EU egyenlő elbánási elvére hivatkozva bírálta a terveket, azt mondta, erre az osztrák tőke korlátozásával válaszolhatnak. Alois Stöger osztrák szociális és munkaügyi miniszter ugyanakkor azt tartja elfogadhatatlannak, hogy míg Ausztria nettó befizetője az EU-nak, addig a magyarok 9 százalékra csökkentették a társasági adót.
