Itt az MGYOSZ javaslatcsomagja, ami még megmentheti a szakképzést

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége összeállított egy 13 pontos javaslatcsomagot, hogy miként kellene hatékonyabban átalakítani a szakképzést.

Az MGYOSZ úgy véli, hogy a szakképzéssel foglalkozó intézményi struktúra az optimálisnál elaprózottabb, sok, jellemzőjében heterogén összetételű, alacsony hatékonyságú. A végzettséget szerző diákok portfóliója jelentősen eltér a gazdaság valós igényeitől, mind minőségében, mind számszerűségében.

Hangsúlyozzák: az alapképzésből kilépők a „maradék elv” alapján kerülnek a szakképzésbe, emiatt nagyon magas a lemorzsolódás.

Megállapítják, hogy a képzés költsége irreálisan magas a kibocsátás minőségéhez viszonyítva. Illetve azt is mondják, hogy a szakképzés minőségét maghatározó oktatói kar motiváltsága nem éri el a szükséges és kívánatos szintet. A szakmunkás image nagyon alacsony, nincs vonzási képessége a szakmunkának, írják.

Az MGYOSZ 13 pontos javaslata:

1. Rendszerszintű, hosszú távú megközelítésre van szükség az elmúlt évtizedek (sokszor az EU támogatási lehetőségekhez és ciklusokhoz illesztett) projektmegközelítése helyett.
2. A folyamat minden szereplőjének (szülő, diák, vállalat, kormányzat, oktatási intézmények, szakmai szövetségek) rövid és hosszú távú érdekeit harmonizálni szükséges a stratégiai célok szem előtt tartásával.
3. Az elaprózott, heterogén intézményrendszer minősítése, racionalizálása.
4. Az elméleti és gyakorlati oktatók folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása, speciális szakképzési módszertani elemek bevezetése.
5. A településszerkezeti adottságok helyett a munkaerőigény területi igényeinek figyelembevétele (ezáltal kikerülhetővé válik a problémák konzerválása).
6. Az alapképzés hiányosságainak megszüntetése, illetve a szükséges felzárkóztatás megvalósítása bármi áron (alapozó év, közismereti óraszám növelése, belső vizsgakövetelmények).
7. A szakmai szövetségek aktivitásának kihasználása a minőségi fejlődés érdekében.
8. Pályaorientációs rendszer teljessé tétele és alkalmazásának jogszabályszintű előírása, szülői attitűdök befolyásolása (a stakeholderek bevonásával).
9. Üzemek feletti képzési modell beemelése a duális képzési struktúrába.
10. Munkaerő-piaci trendjelzések készítése, valamint a követő-figyelő rendszer kiépítése, működtetése.
11. Szakmaszerkezeti döntések megalapozottságának erősítése.
12. Fair bérpolitika.
13. A szakmunka újrapozicionálása, figyelembe véve az érdemtelenül alacsony, elérhető jövedelmeket.