A magyar kormány korábban vállalta, hogy áttér az elektronikus közbeszerzésre. Az első határidő 2016 végén jár le, de a Napi.hu szerint az Európai Bizottság nem tud előkészületekről. Az áttérés az elektronikus közbeszerzésre az úgynevezett ex ante vállalások közé tartozik. Ezek rögzítik az EU-források lehívásának előfeltételeit a teljes keretösszegre, azaz Brüsszel az összes operatív program kifizetéseit felfüggesztheti, ha nem teljesülnek. Az e-közbeszerzés az olyan nyílt eljárást támogatja, amelyben bármely érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet, a procedúrát megindító, lezáró hirdetmény pedig nyilvános.
Az elmúlt hetekben több sajtóhír is megjelent arról, hogy Brüsszelnek elsősorban a 2014-2020-as ciklusra felállított támogatási rendszer irányítási és ellenőrzési mechanizmusával van gondja, de a kormányinfón Lázár János azt mondta, az uniós források felfüggesztésétől nem kell tartani. A miniszter egyszer megemlítette, hogy uniós elvárás a pályázati rendszer digitalizálása 2017/18-ra, majd meg is jelent egy olyan módosító javaslat, amely rögzíti, hogy az elektronikus közbeszerzési kötelezettség 2017. február 1-jén lép hatályba, a jövő év végétől pedig minden ajánlatkérőnek kötelező lesz az elektronikus eljárás.
A Miniszterelnökség a lappal tudatta, hogy a kormány által kidolgozott közbeszerzési akciótervet az Európai Bizottság elfogadta, az intézkedések többsége már meg is valósult, néhány intézkedést kell csak 2016 végéig végrehajtani. Minden vállalás teljesíthető, hiszen a tagállamoknak 2018. október 18-ig kell bevezetniük az e-közbeszerzést, ami Magyarországon 2017-ben megtörténhet. A Transparency International Magyarország (TI) kevésbé derűlátó, mert úgy tudja, az Európai Bizottság eddig ebből semmit sem tapasztalt, Brüsszel szerint a projekttel késésben vannak a magyar hatóságok.
A korrupcióellenes nemzetközi szervezet brüsszeli irodája nemrég tárgyalt az EB-vel a tagállami támogatásokat érintő partnerségi megállapodásokról és biztosi szintről azt a nyilatkozatot kapta, hogy az ex-ante vállalásokat most nagyon komolyan veszik, a bizottság azokat következetesen számon akarja kérni, amennyiben tehát mégis van csúszás, a kormány nehéz helyzetben lesz. A Napi.hu több forrásból úgy értesült, az EB álláspontja Magyarországgal szemben “semlegessé” vált. Ez nem negatív megítélést jelent, hanem azt, hogy csak a tényekre figyel, kevéssé alkuképes.
Több sebből vérzik a törvénymódosítás
A Transparency International szerint a kormány jelentősen módosítaná ugyan a közbeszerzési szabályozást, de nem az átláthatóság miatt, hanem hogy még könnyebben kerülhessenek a közpénzek haveri zsebekbe.
A dolog pikantériája, hogy mindezt a közpénzek felhasználásának a szigorítása és a közbeszerzési verseny élénkítése jegyében tenné a kormány.
A TI szerint a jövő évi költségvetési törvény módosítása szerint csaknem megduplázódnak a közbeszerzések alsó értékhatárai. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddigi 8 millió forint helyett 15 millió forintig lehet közbeszerzés kiírása nélkül árut és szolgáltatást vásárolni, míg építési beruházás esetén a jelenlegi 15 millió forintos értékhatár 25 millió forintra emelkedne. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy alacsony értékű szerződéseknél ne kelljen a bonyolult közbeszerzési szabályokat alkalmazni.
A TI szerint viszont éppen az alacsony értékű közbeszerzéseknél a legnagyobb a korrupciós veszély, itt a legátláthatatlanabbak a szerződések. A közpénzt költő szervezetek (minisztériumok, állami vállalatok) sokszor trükkösen játszanák ki a törvényeket, feldarabolják a beszerzéseiket, csak hogy ne kelljen közbeszerzést lefolytatniuk. A közbeszerzési törvény módosítása az eddiginél is szélesebbre tárná a kaput visszaélések előtt, felhatalmazná a kormányt, hogy kérelemre, egyedi esetekben felmentést adjon e kötelesség alól.
A kormány mondvacsinált ürüggyel is felmentést adhat a közbeszerzések alól. A cégek a nyílt verseny helyett a kormány kegyeiért fognak versenyezni. A TI szerint az már csak hab a tortán, hogy a „versenyélénkítés jegyében” a kormány 300 millió forintra emelné az értékhatárt, amíg nyílt verseny nélkül lehet közpénzből építési beruházásokat rendelni. A korrupcióval talán leginkább fertőzött építőiparban tehát még könnyebben vándorolhatna a közvagyon magánkézbe. Márpedig a hirdetmény nélküli közbeszerzések aránya – miként arra az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése is rámutatott – már eddig is az egyik legmagasabb volt az EU-ban.
A
