A nemzetközi élelmiszer-áruházak és a legnagyobb hazai láncok teljesítményét vette górcső alá a Blokkk.com a 2015. évi mérlegadatok alapján.
Egy főre jutó forgalom: ötszörös a különbség
Megállapítják, hogy az alkalmazottra vetített forgalomnál tetemes különbségek rajzolódnak ki.
Hogy csak a két végpontot említsük: a Lidlnél 79,8 millió forint árbevételt termel ki átlagosan egy dolgozó évente, míg a most csődbe menekült Palóc Kft.-nél (volt CBA-s) 15,9 millió forint az átlag. A Zesco és a Spar a középmezőnyhöz tartozik, egyaránt 34 milliós átlaggal.
A portál megemlíti azt is, hogy a különbségekben sok tényező szerepet játszik, különösen a legnagyobb költséget jelentő beszerzés.
Előny a nagyoknál
A nagy láncok előnye a nagy mennyiség beszerzése, amiben mindenütt a világon kedvezményt adnak: minél többet vesz valaki, annál többet. Ez az egyik meghatározó ok a különbözőségekben, így nem véletlen, hogy a hazai láncok egyik fegyvere a versenyben a közös beszerzés (ami viszont nem terjed ki minden polcra kihelyezett élelmiszerféleségre).
Élen járó diszkontok
Nagy a súlya a beszerzés és az értékesítés technológiájának is. Ebben élenjárók a diszkontok, akiknél már nincs is csemegepult, így nem sokat lehet azzal időt és pénzt húzni, hogy lehet-e fél dekával több a tíz deka párizsi. A gyárban becsomagolják, boltban pedig csak be kell tenni a bevásárlókosárba.
Egyre inkább tetszik ez szerte a világban a vásárlóknak, hiszen a diszkontok nőnek mindenütt a leggyorsabban. Az e-kereskedelmet most nem számítva – teszi hozzá a portál. Amit egyébként itthon elsőként a G’Roby indított, a CBA és a Tesco pedig követett az élelmiszerpiacon.
