A földművelésügyi miniszter az ágazat éves teljesítményét értékelve az MTI-nek azt mondta, hogy a magyar mezőgazdaság 2015-ben nem tudta megismételni tavalyi rekordteljesítményét, de a mostoha időjárási körülmények dacára is kedvező eredményeket ért el. Ez azt jelenti – tette hozzá -, hogy az ágazat kibocsátásának csökkenése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi becsléseivel ellentétben nem lesz két számjegyű, 10 százalék alatt marad. A mezőgazdaság kibocsátása 2015-ben 2300 és 2400 milliárd forint között alakulhat, szemben a 2014-es 2450 milliárd forint körülivel. Ennek alapján – az időjárási körülményeket és a nehezedő piaci viszonyokat tekintve – jelentős teljesítményt ért el 2015-ben a magyar agrárium.
Ez megteremti a lehetőségét, hogy az agrárgazdasági kivitel 2015-ben is az előző évekhez hasonlóan 8 milliárd euró körül alakuljon, aktívuma elérje a 3-3,5 milliárd eurót, jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság 2015-ös várhatóan pozitív exportegyenlegéhez. A tervezett 3 százalék körüli GDP-növekedéshez a magyar agrárium várhatóan mintegy 0,3-0,4 százalékponttal járulhat hozzá. Fazekas Sándor közölte: kiemelkedően alakult 2015-ben a kalászos gabonák termése, a termelői árak csökkenése ellenére is bővült az állattenyésztés kibocsátása is. Így a kalászos gabonák termésmennyisége eléri vagy jelentősen megközelíti a 2014-est.
A miniszter az állattenyésztésről azt mondta, hogy a nehéz piaci helyzetre mind belföldi, mind pedig uniós szinten sikerült megfelelő agrárpolitikai válaszokat adni. Ennek eredményeként javult az állattartók helyzete. Így az ágazatban nőtt az állomány és a termelés is. A kedvező eredmények hatására 2015-ben tovább bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is. Az év első három negyedévében mintegy 200 ezer ember dolgozott főállásban az ágazatban. Ez 30 ezer fővel több, mint a 2010-es esztendő azonos időszakában volt. Az árak is kedvezően alakultak, azok mérséklően hatottak az agrárollóra. Ez a 2015-ös év első 9 hónapját figyelembe véve 3 százalék volt, míg a múlt év azonos időszakát figyelembe véve ez a mutatószám 3,3 százalékra rúgott.
Fazekas Sándor külön a tej- és a sertéságazatról azt mondta, hogy az uniós szakminiszterek szeptemberben döntöttek arról, hogy a két ágazat gondjainak megoldására 500 millió eurós (mintegy 155 milliárd forintos) intézkedéscsomagot léptetnek életbe. Magyarország úgy döntött, hogy a tejpiaci gondok enyhítéséért az uniós forrásból rendelkezésére álló mintegy 2,9 milliárd forintot teljesen a tejtermelő gazdáknak adja rendkívüli támogatásként, mivel a nyerstej termelői ára egy év alatt mintegy 25 százalékot csökkent. A tejválság kialakulásában nagy szerepe van az orosz embargónak, hiszen piacokat vesztettek a termelők – tette hozzá.
A sertéstartókat különböző új pályázati lehetőségekhez juttatva segítenék. E körbe tartozik az állattartó telepek korszerűsítése vagy az egyéni és az együttműködésben megvalósított beruházások támogatása. Az előbbire mintegy 8,6 milliárd, míg az utóbbiakra együttesen mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A hús áfáját 2004 és 2009 között 12 százalékról 25 százalékra emelték, ezért az ágazatnak jelentős intézkedés lesz a január elsején életbe lépő általános forgalmi adó (áfa) csökkentése 5 százalékra. A miniszter közölte: a kormány már háromszor csökkentette az áfa mértékét: először 2014. január elsejétől az élő- és félsertést sorolták az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs alá; majd 2015. január elsejétől az élő és vágott szarvasmarha, juh, valamint kecske áfa-kulcsa mérséklődött.
Fazekas Sándor emlékeztetett: a magyar gazdálkodók idén nyújtottak be először az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja után egységes támogatási kérelmet. Így több mint 30-féle agrártámogatást igényelhettek mintegy 400 milliárd forintnyi összegben. Ennek előleg-kifizetése már októberben megkezdődött. Az agrártárca irányítója utalt arra, hogy Magyarországnak fontos a GMO-mentesség, azért akarják a szója termőterületét a korábbi 40-45 ezerről 120 ezer hektárra növelni. Mindez az állattenyésztés takarmány-ellátási biztonságát szolgálja, valamint a belföldi előállítású GMO-mentes élelmiszerek körének növelését is lehetővé teszi.
A miniszter szerint az állami földek most folyó értékesítésével a kormány a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) azt a kérését támogatta, amelyben azt fogalmazták meg, hogy az állam értékesítsen földet a gazdáknak. A Magosz és a NAK szerint ugyanis a családi gazdaságok eltartó képességét csak így lehet biztosítani, fokozni. A miniszter rámutatott ugyanakkor arra, hogy az állami vagyon értékesítése csak jó áron történhet – ezt biztosítják az árverési szabályok -, “olcsón ugyanis nem lehet elkótyavetyélni az állami vagyont”.
A miniszter beszélt arról is, hogy Vállalom! elnevezéssel elindult 2015 utolsó hónapjának elején az Európai Hulladékcsökkentési Hét magyar nyelvű honlapja a hulladékcsökkentés folyamatos ösztönzése érdekében. Hozzátette: Magyarországon évente mintegy 17,5 millió tonna hulladék keletkezik, aminek 21,4 százaléka származik a háztartásokból. A célkitűzés pedig az, hogy az országban keletkező hulladék mennyisége folyamatosan csökkenjen.
