Gazdaság
An investor looks at screens showing stock market movements at a securities company in Beijing on July 14, 2015. Hundreds of firms were expected to resume trading again on July 14, adding to the more than 400 that returned July 13, after they were suspended over the past few weeks to prevent a market meltdown. Authorities intervened after the Shanghai index plunged 30 percent in three weeks, wiping trillions of dollars from market capitalisations, spreading contagion in regional markets and raising fears over the potential impact to the real economy. AFP PHOTO / GREG BAKER

Ha beledöglik is, túléli Kína a Fekete Hétfőt

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 09. 29. 12:37

Addig fújták a kínai kisbefektetők az olcsó hitelekből a lufit, amíg az kipukkant. Nagy volt a durranás, a piac is túlreagálta, de van esélye Kínának a továbblépésre. Majd 612 milliárd dollár és egy kedvező kamatdöntés megteszi a hatását. Addig pedig nem marad más, mint a fáradságos reformmunka és a kilábalás az exportmániából.
Korábban a témában:

Fekete Hétfőnek nevezte el az utókor egy jókora lufi szétdurranását, amit a kínai gazdaság fújt nagyra fáradságos munkával. Július-augusztusban több alkalommal is óriásit zuhantak a kínai tőzsdék, hiába követett el mindent a kínai vezetés. A világ pénzügyi szövetét megtépázó, de egyelőre azt nem alapjaiban megrengető krach okai szerteágazóak és nagyon kínaiak.

Erről tartott előadást a Társadalomelméleti Kollégium több meghívottal: eljött Csanádi Mária, az MTA közgazdász- politológusa és Szunomár Ágnes, az MTA közgazdásza, miközben a CEU-s Szabó Linda moderált, és Gyuris Ferenc ELTE-s geográfus is kommentált. Az egész este lényegét két pontban lehetne összefoglalni:

  • Európában nagyon nem értjük a kínai néplelket,
  • kevés másfél óra egy ekkora téma körüljárására.

Szunomár Angus Maddison 2007-es kutatásával indított, aminek egyik érdekes megállapítása, hogy a 19. század elején járult hozzá a legjobban Kína a világgazdasághoz. Akkoriban a GDP 33 százalékát ők termelték ki, ez még a hetvenes-nyolcvanas évekbeli kínai gazdasági csoda idején se volt ilyen magas. Maddison 2030-ra akkoriban, a válság előtt 23 százalékra jósolta ezt a számot.

És akkor beömlött 612 milliárd dollár

De hogy jutottunk el a válságig? 1979 előtt szovjet mintára agyoniparosították az Európa méretű országot, majd a Mao Ce-tung utáni időszakban beengedték a külföldi tőkét, jöhetett az exportorientált gazdasági fordulat. Ekkoriban olykor a 10 százalékos növekedést is elérte Kína, majd jött a 2008-as válság. Az ország szépen túlélte ezt is, bár ehhez kellett egy 612 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomag a kormánytól.

Évről évre csökkentek így is a kilátások – ahogy az exportmániáról elkezdték lassan lekapcsolni a kínai gazdaságot -, idénre szerényen már csak 7 százalékos növekedést jósolnak. Az előrejelzések kínai szemmel nézve borúsak, ha nem hat a gigacsomag, 2030-ra kb. azonos szinten lesz a stagnáló amerikai növekedés a kínaival.

Nagy strukturális reformok zajlanak most Kínában: az egyik fő cél a belső fogyasztás felpörgetése, a döglődő világgazdaság ugyanis megmutatta, az exportra kár lenne hagyatkozni. A másik már kétesebb ügy: ez a sok fölösleges gigaberuházás (2022-ben téli olimpiát rendez Kína, ami jó példa lesz erre).

Rengeteg persze a kihívás:

  • Még mindig nagyon erős a duális gazdaságban a hagyományos szektorok uralma,
  • elmaradott a mezőgazdaság és ezzel együtt a vidék, ez is nagy jövedelmi különbségeket eredményez,
  • Kína is beleeshet a middle income trapbe, ahogy a latin-amerikai országok (azaz közepesen fejlett marad),
  • kevesebb a külföldi beruházás,
  • termelékenységi problémák vannak (főleg a nagy állami mamutcégeknél),
  • az állampártot belső frakcióharcok szabdalják (miközben Hszi Csin-ping elnök próbál rendet tenni),
  • túl sok az állami cég,
  • problémás a bankrendszer,
  • elöregedik a társadalom,
  • brutális a környezetszennyezés (bár nagy reformok zajlanak e téren),
  • nagy a bürokrácia és a korrupció is.

Aztán jött a Fekete Hétfő

Sokáig ingatlanba fektettek a kínaiak, aztán a szerencsejátékot szerető nép rábukott a tőzsdézésre. Kínaiak milliói estek neki a tőzsdének – akár hitelből is -, várható volt, hogy baj lesz. Szunomár szerint a történtek a piac automatikus korrekciójának tekinthetők.

Aztán kiütközött az árnyékbankrendszer hátránya, a pénzügyi tudatlanság és a piac drasztikus reakciója.

Fotó: AFP / China Out
Fotó: AFP / China Out

Csanádi a politikai háló szempontjából közelítette meg a helyzetet. A kínai államszerkezetet egy, hatalmi szereplők, vállalatok, szervezetek közötti nagy hálóként írta le, amiben a magánzóknak alig van szerepük. Ez a kínai hatalmi decentralizáció része, tehát alsóbb szinteken is megvannak a hatalmi struktúrák. Ez a háló az utóbbi években visszavonulóban van, előbb a gazdaság szabadult ki ebből.

A válságból tanult Kína is, és ezt a Fekete Hétfő sem teljesen állította meg: 2009 előtt főleg a keleti, sűrűn lakott vidékeket fejlesztették, azután iszonyatos pénzeket pumpáltak a nyugati és középső, elmaradott területekbe. Megjelent itt is a magánszféra (bár a kkv-k a mai napig alig jutnak hitelhez és lehetőséghez) és elkezdte kiépíteni az infrastruktúrát. Felpörögtek a beruházások és a 200 millió fős, a munkahelyek után költöző belső migrációs tömeg is meglódult a belső területek felé.

Túlfűtött várakozások

Teljes siker és mégsem

– fogalmazott Csanádi, aki szerint az egésznek túlfűtöttség és eladósodás lett a vége. Az új területek bevonását sokszor illegális földelkobzások kísérték, erősödött az árnyékbankrendszer, a beruházások értelmetlenek voltak, rossz volt a hatékonyságuk, miközben a bankok boldog-boldogtalannak hiteleztek, eladósítva mindenkit.

Mi a helyzet most? Az előadások végén kérdéseket lehetett feltenni, amik után kiderült, most mindenki az amerikai kvázi-jegybank, a FED kamatdöntésére vár, hogy vajon emelnek-e. Még nem világos az előadók szerint, ez miként hat majd Kínára.

Érdekes jövő vár az országra, ahol két nagy kihívás biztos áll az állam előtt: az egyik a Hukou-rendszer megreformálása, ami gyakorlatilag a lakosok és munkavállalók szigorú nyilvántartási-engedélyezési rendszere (a fent említett 200 millió belső migráns ezen kívülre került). A másik a demokrácia – vagy ahogy Szunomár fogalmazott, “sinokrácia” – terjedése, ami Csanádi szerint lokális szinten már működik, hamarosan akár párton kívülieket is választhatnak, és a rendszer terjedőben van.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.