A Népszabadság irására reflektálva közleményt adott ki a Nemzetgzadasági Minisztérium. Mint mi is lehoztuk, a lap azt írta, hogy annak dacára, hogy pl. a Coop is elismerte, hogy csökkent a forgalmuk a vasárnapi boltzár óta, a kormányzati adatokban ennek semmi nyoma. És kitértek azokra a bizonytalansági tényezőkre is, amelyek nehezítik a tisztán látást. Ezek a következők dióhéjban:
– Nincs elkülönítve az online kasszáknál a kiskereskedelmi és más cégek forgalma.
– Nem lehet tudni, hogy a növekedésből mennyi a fehéredés hatása.
– A KSH feltehetőleg túlbecsli a kereskedelem forgalmát, ahogy az kiderült a dohánykereskedelemnél is.
Az NGM szerint viszont a KSH legfrissebb jelentése is megerősíti, hogy a hazai kiskereskedelem már két éve folyamatosan erősödik, júniusban például több mint 6 százalékkal bővült az ágazat az egy évvel korábbihoz képest, de az első féléves adatok is hasonló mértékű növekedést mutatnak. Az online pénztárgépek adatai szintén alátámasztják, hogy a forgalomnövekedés a pihenőnap bevezetése után is folytatódott.
Nem igaz, hogy a kormány, illetve a NAV korábban olyan adatot szolgáltatott volna az online pénztárgépek kapcsán, amely csak a kiskereskedelmet érintette, hiszen ilyen „kiskereskedelemre szűrt” adattal az adóhivatal nem rendelkezik. A pénztárgép adatokban minden online kassza forgalmi adata szerepel; így például a boltban, a vendéglátásban, sőt még a pénztárgéphasználatra nem kötelezett, ám a nyugtaadás helyett pénztárgépet használó vállalkozóké is. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a pihenőnap hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga alig haladta meg a 142 milliárd forintot (142 091 455 602), míg a hatálybalépés utáni 20 teljes hét átlaga már közel 160 milliárd forintot (159 807 491 316) tett ki.
Mindemellett mind az NGM hangsúlyozza, a KSH jelentése szerint – amely már kizárólag a kiskereskedelemre szűkítve mutatja a forgalmat – idén áprilisban 5, májusban 5,4, júniusban már 6,2 százalékkal erősödött az ágazat az előző év azonos időszakához képest, míg az első félévben a növekedés üteme szintén meghaladta a 6 százalékot.
Az elmúlt időszak adatai tehát szerintük világosan alátámasztják, hogy – annak ellenére, hogy sokan a forgalom visszaesésével riogattak a vasárnapi pihenőnap bevezetését követően – a szabályozás nem okozott forgalomcsökkenést, az emberek alkalmazkodtak a nyitva tartás változásához, a forgalom áttevődött a hét többi napjára.
Miért?
Most már csak azt nem értjük, ha elfogadjuk a minisztérium érvelését, akkor vajon miért panaszkodnak forgalomcsökkenésről a vasárnapi boltzár óta a kiskereskedelem egyes szereplői, köztük a cikkben hivatkozott Coop.
És ha már az NGM olvasta a cikket, miért nem tért ki a Népszabadságban megemlített bizonytalansági tényezőkre?
Továbbá hogy ha nincsenek szűrt adatok, akkor a Napi Gazdaság miért írta áprilisban a NAV-ra hivatkozva, hogy: “Az első negyedévi online pénztárgépi adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabály március 15-i hatályba lépését követően.”
