Nagyon úgy néz ki, hogy a görögök mégsem esnek ki az eurózónából. Ezt egy grafikonnal szeretném alátámasztani. Így néz ki a kétéves görög kötvények ára mostanában. Az utolsó nagy csúcs utáni szabadesés egészen pontosan azután kezdődött, hogy Francois Hollande azt mondta, a javaslat, amit tegnap a görögök leadtak az uniónak, komoly és hiteles.
Tényleg úgy néz ki, mintha a görögök meg szeretnének egyezni. Az előző napok kézzel írt, aláírás nélküli fecnijei helyett most egy hosszú és összeszedett ajánlattal érkeztek. Egy olyan ajánlattal, amiben még nehezebb feladatokat vállalnak, mint amiket korábban az unió követelt tőlük, majd egy népszavazáson elutasítottak, de több pénzért.
Ezek vannak a javaslatban:
- Többletes lesz az elsődleges költségvetési egyenleg. Ez azt jelenti, hogy az állam több adót szed be, mint amit minden másra elkölt. Idén egy százalék, jövőre kettő, majd három és 3,5 százalékos többletet ígérnek.
- Most októberben elég nagy áfaemelés jönne. 23 százalékra emelnék az éttermek áfáját, de lenne egy csökkentett, 13 százalékos áfa az alapvető élelmiszerekre és egy 6 százalékos, szupercsökkentett áfa a gyógyszerekre, könyvekre és színházra, mert mégiscsak görögökről van szó.
- A szigetek nagy részének adómentességét eltörölnék, csak a legtávolabbi, legnehezebben elérhető szigetek tarthatnák meg.
- A nyugdíjakkal kapcsolatos megszorítások bevételét megdupláznák, a GDP negyed százalékáról fél százalékára. Ezt úgy érnék el, hogy a támogatják a nyugdíj helyetti munkát, és 2022-ig bevezetik a stabil 67 éves kori nyugdíjküszöböt.
- A katonai kiadásokat százmillió euróval csökkentenék, miközben a cégek adóját 26-ról 28 százalékra növelik. A farmerek elvesztenék az adókedvezményeiket és az üzemanyagvisszatérítést. A tengeri szállítási iparág is elvesztené az adókedvezményeit. Az 5 méternél hosszabb hajókra is kiterjesztenék a luxusadót, amit meg is emelnének, Tíz százalékról 13-ra.
- A közszféra béreit csökkentenék és az uniós normákhoz igazítanák. A fizetett szabadságok mennyisége az utazási költségtámogatásokkal együtt csökkenne.
- Új adóhivatalt hoznának létre.
- Könnyebb lenne új vállalkozásokat indítani, és a gázpiacot is megredormálnák, miközben bizonyos munkaszektorokat liberalizálnak.
- Privatizálnák az energiacégeket, a helyi repülőtereket, valamit a pireuszi és a szaloniki kikötőket.
Ez azért egy viszonylag liberális program egy kifejezetten baloldali párttól, még ha nem is tűnik akkora reformnak.
Ma este nincs alvás
Az egészről ma este szavaz a görög parlament. Ha átmegy, akkor holnap le is ülhetnek tárgyalni. Van azért rá esély, hogy nem fog, mert a Sziriza szélsőbalos szárnya most zsarolja a kormánypárt kevésbé kommunista részét.
Ha mégis megkapják a felhatalmazást, akkor akár szombaton is döntés születhet a javaslatról. Ebben az esetben a vasárnapi brüsszeli csúcs el is maradhat. Ezt Matteo Renzi olasz miniszterelnök mellett uniós tisztségviselők is megerősítették. Egyre több helyről mondják ráadásul, hogy a görögök javaslata komolyan vehető.
Bent maradni olcsóbb
Az Economist eheti számának vezércikke azt találgatja, hogy mennyibe kerülhet Görögország kilépése az eurózónából. Arra jutottak, hogy sokkal többe, mintha bent maradnának. És nem csak a görögöknek, hanem a hitelezőiknek is érdeke, hogy ne lépjenek ki, még úgy is, ha ezért cserébe engedni kell a mostani hitelállományból.
Pedig nem csak a görögök részéről vannak akadályok a megegyezésben. Még hat eurózónába tartozó ország parlamentje nem hatalmazta fel őket, hogy egyezkedjenek a hitelről. Az előzményeket ismerve a szlovákokkal és a finnekkel még lehetnek gondok.
Elfogy a pénz
Mindenesetre, ha most nincs megegyezés, már nem is lesz. A Moody’s nemrég közölte, hogy a görög bankokból valószínűleg vasárnap fogy ki a pénz. Ha addig nincs megállapodás, akkor elkerületetlen lesz a saját pénz nyomtatása.
Ráadásul attól függetlenül, hogy lesz-e újabb hitelcsomag, a bankokba rengeteg tőkét kell majd betenni, és sokat romlik az eszközállományuk.
