Rögtönzött lépésekkel nem lehet hosszú távú eredményeket elérni – mondta a közgazdász a személyi jövedelemadó csökkentéséről, ami jelentős költségvetési vonzattal jár, és kedvez az embereknek, de kevesebb pénzt hagy náluk, mint azt gondolnák.
„A válságot ellentételező lépések nem maradnak ott maradéktalanul a családoknál, az egészségbiztosítási járuléktól a végigmondhatatlan mennyiségű kisadókig nőnek a közterhek. A rögtönzött döntéseknek általában jelentős költségvetési vonzatuk van, miközben ezek nincsenek betervezve” – tette hozzá az Aréna című műsorban.
Magyarországnak vannak tartalékai a gazdasági növekedéshez, amihez főleg kiszámítható jogi környezet és csökkenő adóteher kell. “A magyar gazdaságban van egy felzárkózási tartalék, amellyel ha átlátható lenne a szabályozás, kisebb lenne az adóteher. Az állami kiadásokat is vissza kell fogni, amiről ugyan a konvergencia-program beszél, de az operatív döntésekkel nincs nagyon összhangban. Meg lehetne célozni a 2,5-3 százalékos növekedést” – értékelte az akadémikus.
Csaba László szerint egyebek mellett az észt példa is bizonyítja, hogy ha egy országban több éven, vagy akár egy évtizeden át, tartósan 2-3 százalékos a gazdasági növekedés, akkor az nem csupán egy statisztikai mutató lesz, hanem az emberek hétköznapi életében is szembeötlő fejlődést eredményez.
A bankoknak adott adókedvezmény önmagában nem élénkíti a hitelezést, mert ahhoz megtérülés és jövedelmezőség kell. „Az, hogy valaki hitelez vagy nem, az azért nem a kormánnyal való viszony kérdése. Egy polgári piacgazdaságban valaki azért hitelez, mert látja a hitelezésének az értelmét”. Csaba úgy látja, a kormány elképzelése nem fog működni, mert a banki hitelezéshez jövedelmezőség kell, az pedig most, például a brókerbotrány költségei miatt csökken.
“Csökkenő jövedelmezőség mellett növekvő kihelyezést lehet csinálni, de akkor az ember nagyon derűlátóan néz a jövőbe; látja, hogy az idén nincs annyi hasznunk, de jövőre akkora jó lesz, hogy érdemes”.
A közgazdász úgy véli, a magyar bankok akkor hiteleznek majd, ha tartós lesz a gazdasági fellendülés – ellenkező esetben a számviteli előírásaik és a részvényeseik visszafogottságra kényszerítik őket. Figyelmeztetett arra is, hogy a forintra komoly hatással lehet az ukrán és a görög válság is.
