Március 15-től az este tíztől reggel hatig tartó időszakban valamint vasárnap általános zárva tartást írtak elő a boltoknak.
Kivételek vannak üzlettípusok és az üzlet elhelyezkedése szerint (pl. gyógyszertár, reptéri, pályaudvari, börtön, sztk, kórházi üzlet, piac, vásár, benzinkúton, katonai objektumon lévő bolt, turisztikai szolgáltató, vendéglátó, fürdőben, világörökségi területen és kulturális rendezvényen lévő kereskedés).
De kivétel lehet az az üzlet is, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg. Ezek az egységek csak akkor lehetnek nyitva éjszaka és a hét utolsó napján, ha a tulajdonos, vagy családtagja dolgozik.
Adventkor és még egy kiválasztott vasárnapon pedig nyitva lehetnek más üzletek is, ha ezt előzetesen a jegyzőnek bejelentik.
Fotók: Pál Anna Viktória
Mondják, hogy minden törvény annyit ér, amennyire betartják, ezért megkérdeztük az illetékes Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH), hogyan tervezik az ellenőrzést.
Mikortól és mekkora erőkkel kezdik az ellenőrzést?
A felügyelőségek a törvény hatályba lépésétől kezdve (tehát március 15-étől) kezdhetik meg az ellenőrzést, hivatalból, szúrópróbaszerűen, illetve bejelentés alapján. Hogy mekkora erőkkel, arról a helyi viszonyokat figyelembe véve az egyes kormányhivatalok döntenek majd. Ezért arra a kérdésünkre nem is tudtak válaszolni a központban, hogy éjszaka, vagy vasárnap hány helyen ellenőrizhetnek országosan.
A megszokott módszereket tervezik egyébként bevetni, azaz próbavásárlást, helyszíni szemlét tartanak, és nyilatkozatokat kérnek be. Hogy miről, arra még visszatérünk.
Hogyan szűrik ki, kiket ellenőrizzenek?
Az ellenőrzés, mint kiderült valamennyi kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletre kiterjedhet. De hogy hogyan szűrik ki, melyek azok az üzletek, amelyek a tilalmas időben is nyitva tartanak, holott nem jogosultak rá, arra nem kaptunk érdemi választ. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy talán még nincs rá kiforrott koncepció.
Viszont annyit kiderítettünk, hogy a fogyasztóvédelem megkérheti a jegyzőtől azoknak a kereskedőknek az adatait, akik adventre, vagy egy másik tetszőleges vasárnapra bejelentették, hogy nyitva tartanának. De ők ugye a szabálykövetők közé tartoznak.
Hogyan ellenőrzik, hogy a vasárnap/éjszaka nyitva tartó kisboltban valóban a tulajdonos vagy közeli hozzátartozója szolgál-e ki?
Megtudtuk, a hatóság ennek tisztázása érdekében nyilatkozattételre vagy (akár helyszíni) adatszolgáltatásra kérheti az adott vállalkozást. Vagyis a kereskedő az ellenőrzéskor köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni, amelyet – kétség esetén – a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően – de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal – igazolni.
Jóhiszeműek, de
A fogyasztóvédelmi hatóság fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az éjszaka és vasárnap nyitva lévő kisboltoknál a rokonsággal kapcsolatos kérdésben minden esetben jóhiszeműen járnak majd el. Ám ha kiderül, hogy a nyilatkozatban szerepelő adatok nem valósak, úgy eljárási bírságot szabhatnak ki.
Kíváncsiak voltunk, fényképezőgépet is használnak-e, hogy azonosítani lehessen, ténylegesen kik dolgoztak éjszaka vagy vasárnap a boltban. Kiderült, hogy igen: a felügyelők fényképfelvételt is készíthetnek, amelyet a fogyasztóvédelmi hatóság bizonyítékként vehet figyelembe az eljárás során.
Kivételek – centiznek, és leltároznak is?
Arra is rákérdeztünk, hogyan ellenőrzik majd, hogy valóban 200 négyzetméter alatti-e az üzlet? Megjelent lelki szemeink előtt „a felügyelő”, ahogy a colstokkal méricskél, de mint megtudtuk, ilyesmiről szó nincs. Csupán adatszolgáltatást kérnek a boltostól arról, mekkora az üzlete.
A 150 négyzetméternél kisebb virág és 50 négyzetméternél kisebb újságos szaküzletekben vasárnap délig az alkalmazott is dolgozhat, feltéve, hogy a virág és újság termékaránya több mint kétharmados. Megint elképzeltük a felügyelőt, amint számba veszi a termékeket, de ismét melléfogtunk. Ugyanis az ellenőrzés csak annyiból áll, hogy a hatóság kérésére hitelt érdemlően igazolnia kell a boltosnak, hogy az árbevételre vonatkozó követelményeknek – az ellenőrzés kezdő napját megelőző éves időszak átlagában – megfelel. Ehhez elfogadják például a könyvelőtől beszerzett iratokat.
Zárva tartás alatt – mit szabad és mit nem?
Rákérdeztünk, mi az a tevékenység, ami nem tilos a zárva tartás időszakában sem. A törvény ugye a kiskereskedelmi tevékenységet tiltja. Vevők fogadása, kiszolgálása tehát nem lehetséges. De takarítani, leltározni, árut feltölteni ettől még szabad a zárva tartási időszakban is. Ezeket a munkákat a hatóság sem fogja kifogásolni.
A vasárnapi kiszállítás viszont tilalmas, vagyis a minisztériumhoz hasonlóan az NFH is kiskereskedelmi tevékenységnek tartja a megrendelt termékek házhoz szállítását.
