Az elmúlt években egyre több német vállalat érkezett Magyarországra. Jelenleg 6 ezer német cég működik az országban, amelyek 300 ezer magyarnak adnak munkát. Bár Orbán Viktor illiberális rendszere sok szempontból kiverte a biztosítékot a németeknél, gazdasági kapcsolataink töretlenül fejlődnek. De miért éri meg a németeknek, hogy hazánkba telepítsék a gyártást? Miért nem Indiába vagy Romániába mennek? És nekünk miért jó, hogy itt vannak?
A német cégek különböző iparágakban tevékenykednek, így némileg más és más lehet a válasz ezekre a kérdésre. Vannak olyan iparágak, amelyekben a nagy német multikat kiemelten, más iparágakat, cégeket kevésbé támogat a kormány. A legismertebb példa a német autógyártóké, amelyeket a kormány milliárdokkal stafírozott ki, és amelyek nélkül Magyarország export ipari termelése 20 százalékkal csökkenne, és mintegy 1 százalékos GDP-növekedésről kellene lemondanunk évente. Ugyanakkor a legdinamikusabban fejlődő német-magyar iparág – az autógyártás mellett – az informatikai outsourcing (ITO) területe. Ezen kevésbé ismert területen keresztül szeretnénk bemutatni azt, hogy miért is éri meg egy német cégnek Magyarországra jönni. Illetve, hogy miért jó az országnak, ha egy ilyen informatikai cég nálunk működik.
A hazai informatikai outsourcingban közel 40 ezer, jól képzett, nyelveket beszélő fiatal dolgozik. Tizedük a Deutsche Telekom AG hazai leányvállalatánál, az IT Services Hungary Kft.-nél (ITSH). Ez a cég a legnagyobb hazai informatikai munkáltató. A német T-Systems Csoport nemzetközi ügyfeleinek informatikai kiszolgálását végzik, magyar ügyfeleik szinte alig vannak. Olyan globális nagyvállalatoknak dolgoznak, mint az American Tobacco, a Shell, a BMW vagy a Philips. Budapestről felügyelik például az egyes németországi autógyárakban működő összeszerelő robotokat, vagy a német mobiltelefon-előfizetők számlázási rendszerét. Fő tulajdonosuk a német multi, a világszerte 240 ezer embert foglalkoztató Deutsche Telekom AG (DTAG), amely 60 százalékban a német állam tulajdonában áll.
Olcsón és jól dolgozunk
A németek több okból kedvelik Magyarországot. Az informatikában a magyar munkaerő költségszintje harmada-kétharmada a németországinak, a vezetőknél ez kevesebb, nagyjából háromnegyede. Ugyanakkor a magyar dolgozók képzettek, kiváló minőséget állítanak elő. Hazánk informatikai és logisztikai infrastruktúrája is megfelelő, szerencsés az ország elhelyezkedése, könnyen elérhető Németország. E mellett sokan beszélnek németül, azonos a kultúrkör és az időzóna is. Mindez nagyon fontos a németeknek, igénylik, hogy valaki a saját nyelvükön szóljon hozzájuk az informatikában hivatalos nyelvnek számító angol mellett.
„Német tulajdonosunk a magyarországi informatikai kiszervezéssel akár 30-40 százalékos költségmegtakarítást tud elérni” – mondta a Hír24-nek Bőthe Csaba, az ITSH ügyvezető igazgatója, aki szerint azonban önmagában a spórolás még nem indokolná az anyavállalatuk ittlétét, hiszen az outsourcing nagyhatalomnak számító Indiában, de akár közvetlen közelünkben, például Romániában vagy Bulgáriában fajlagosan még olcsóbb a munkaerő a magyarhoz képest. Az ügyvezető kiemelte: a német anyavállalatuknak a költségmegtakarítás mellett a minőségi szolgáltatás biztosítása a legfontosabb célja, és ezt Közép-Európában például a magyar munkaerővel tudják a legjobban elérni.
Fotó: MTI
Fejlesztenek, beruháznak
Az ITSH-nak több milliárd forintos forgalma van, és közel tízéves hazai jelenlétük alatt rengeteg beruházást hajtottak végre, hiszen folyamatosan bővülnek. Évente igen komoly összegeket fordítanak munkatársaik fejlesztésére. Szakmai és nyelvi képzéseket szerveznek, amelyek lehetővé teszik, hogy a kollégák minőségi munkát végezzenek, egyre magasabb szinten. A cég 2005-ben, ötven fővel kezdte tevékenységét, klasszikus telefonos ügyfélszolgálatos, service deskes munkákkal. Ekkor főként németül és angolul beszélő bölcsészek dolgoztak náluk, ám ez ma már megváltozott.
Az ITSH ma már egyre bonyolultabb, egyre nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező feladatokat old meg, komoly informatikai szaktudással. Otthon vannak nemzetközi projektmenedzsmentben, alkalmazásfejlesztésben, rendszerintegrációban csakúgy, mint komplex rendszerek tervezésében. Tavalyi évtől a Deutsche Telekom helyfüggő mobil marketing szolgáltatásának központja is az ITSH-ban működik. Debrecenben, Szegeden, Pécsett van telephelyük, a főhadiszállásuk a budapesti Info Parkban található. Az átlagéletkor a cégnél 29 év, a dolgozók 60 százaléka németül és angolul is beszél.
Kedvező globális környezet
A német informatikai cégek Magyarországra települése egy nemzetközi trendnek is köszönhető. A 2008-as gazdasági válság és az informatika ugrásszerű fejlődése előtérbe hozta a költséghatékonyság szerepét a globális nagyvállatoknál. Mind a szolgáltatásokat nyújtók, mind a vevők oldaláról. Ha egy világcég csak néhány százalékot tud spórolni azzal, hogy az informatikát kihelyezi egy külföldi országba, azt habozás nélkül meg fogja tenni. Különösen azok a cégek, amelyek maguk is távközléssel, informatikával foglalkoznak, és ügyfeleik más világcégek, mint például a Shell vagy a BMW.
A másik pozitív hatás, hogy az informatika nagyot fejlődött az utóbbi években. A hardverek teljesítménye ugrásszerűen megnőtt, miközben áruk a töredékére esett. A hálózatos gondolkodással karöltve ez elősegítette a felhőszolgáltatások, és a különböző üzleti alkalmazások elterjedését, amivel nemcsak a nagyvállalati ügyfelek, de a közepes vállalkozások is jelentősen mérsékelhetik a költségeiket. Kereslet tehát bőven akad a modern informatikára. Ugyanakkor az informatika meglehetősen munkaerő igényes iparág, a lényege a képzett munkaerő. Magyarországon pedig rendelkezésre áll a képzett munkaerő, mérnökeink, informatikusaink igen keresettek nemzetközi viszonylatban is.
A minél olcsóbban, minél magasabb színvonalon igénye elsőként az informatikában éreztette hatását, hiszen itt viszonylag könnyű egy informatikai üzletágat kiszervezni, azaz leépíteni az anyaországban, és felépíteni a fogadó országban. A Deutsche Telekom, illetve leánya, a T-Systems csoport, a válság után egyre nagyobb mértékben építette le a németországi informatikai üzletágait, hogy máshová, főként Magyarországra helyezze ki azokat. Ennek természetesen nem örültek a német dolgozók, a szakszervezetek és a német állam sem. A DTAG legutóbb 6-8 ezer embert bocsátott el Németországban. És ez azt is jelenti, hogy ha nem is ennyi, de számos új munkahely keletkezik Magyarországon.
Miért jók a német cégek Magyarországnak?
Ugyanazért, amiért más külföldi nagyvállalatok. Új munkahelyeket teremtenek, fejlesztenek, jelentős adózók, és elvben megteremthetik az új magyar középosztályt. Náluk általában harminc év alatti fiatalok dolgoznak, átlagkeresetük az informatikában szokásos nettó 160-200 ezer forint környékén alakul. Ennek a rétegnek az egykulcsos jövedelemadóval és a széles családi kedvezményekkel több pénz marad a zsebében, mint korábban. Nem véletlen, hogy a biztos munkahely, a kiváló munkakörülmények, a nemzetközi karrier lehetősége miatt ezek az informatikai cégek nagyon vonzóak a képzett pályakezdőknek.
