A szakmai szervezet elnöksége közleményében azt állítja, ezzel érdemben csökkenteni lehetne a magyar gazdaság importfüggését, és növelni az ellátásbiztonságot még az új paksi egységek üzembe helyezése előtt. Nemcsak a nemzeti lignitvagyon hasznosulhatna így a továbbiakban is, hanem a beruházással új, hosszú távon piacképes termelőegységek és új munkahelyek is létrejönnének – érvelnek.
A közlemény emlékeztet arra, hogy 2013-ban 9100 megawatt volt a magyarországi beépített erőművi kapacitás, ebből mintegy kétharmad az üzembiztosan igénybe vehető teljesítőképesség. Tavaly a 6400 megawattot is meghaladó bruttó csúcsterhelés mellett már csak a behozatali többlet jelentette a biztonságot a hazai ellátásban.
Az elöregedett erőművek várható leállása miatt a 2020-ig hátralévő hat évben legalább 1500 megawatt új kapacitást kellene üzembe helyezni, ami a megújuló forrásra alapozott áramtermelés növelésével nem lehetséges – hívják fel a figyelmet.
A kialakult helyzetben felértékelődik az egyetlen jelentős hazai ásványvagyon, a lignit – mutat rá a szövetség, hozzátéve: rekonstrukció és fejlesztés nélkül azonban az erőmű nem üzemeltethető, a német tulajdonosok pedig nem fejlesztik a mátrai erőművet. Ehelyett pénzügyileg lerabolják” az erőművet,majd a romokat” felajánlják a magyar államnak – fogalmaznak a közleményben.
Az Energiapolitika 2000 Társulat szerint az állami finanszírozás, illetve a jelenlegi tulajdonosnak nyújtott kedvező kormánykölcsön jelenthetne megoldást, de a jelenlegi tulajdoni arányok megtartásával, tőkeemeléssel is végre lehetne hajtani a Mátrai Erőmű fejlesztését.
