Gazdaság
csőd (csőd, )

Rengeteg cég dőlt be – veszélyben a vendéglátóipar

Hosszú évekig az építőipar vezette a legnagyobb bedőlési arányú (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) iparágak listáját, 2014-ben azonban átvette a legkockázatosabb szektorok toplistájának „vezető" helyét a vendéglátás.

Korábban a témában:

Az országos Bisnode Bedőlés Index értéke 3,23 százalék, amit a vendéglátás 6,36 százalékos bedőlési aránya, illetve az építőipar 5,40 százalékos fizetésképtelenségi indexe is jelentősen meghalad. A cégminősítő idén is közzéteszi a legkockázatosabb és a legkevésbé rizikós szektorok listáját.

Duplázódott 2013-ról 2014-re a kényszertörlések száma

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát – írják. Korábban egyértelműen állíthatták, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb-utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak például, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által.

A kényszertörlési eljárások száma ráadásul ugrásszerűen emelkedik. Míg 2012-ben 6123 kényszertörlés indult, addig 2013-ban már 22 829 és 2014-ben 42 574. Egy év alatt tehát majdnem megduplázódott a számuk, ami azt jelzi, hogy évekig nem foglalkoztak a hatóságok ennyire az adókerülő, beszámolót le nem adó vagy gyakorlatilag fel nem lelhető cégekkel. Az elmúlt években elindult egy folyamat, aminek egy átláthatóbb, gazdaságilag aktívabb cégvilág lesz az eredménye, ezért hosszú távon nem kell számolni ilyen mértékű kényszertörlési cunamival, azonban 2015 még várhatóan magas értékeket fog eredményezni.

Ismét nő a felszámolások száma

A felszámolások száma 2012-ről 2013-ra erősen csökkent, azonban 2014-ben számuk – nem is kis mértékben – ismét nőtt, ugyanis közel 30 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenség miatt megindított eljárások száma. A nagyszámú kényszertörlési eljárásokkal együtt ez azt jelzi, hogy a külső kényszer miatt indított cégmegszüntetések még eddig soha nem öltöttek akkora mértéket, mint tavaly, ami intő jel a hitelezőknek. Amikor egy cég ellen felszámolás indul, akkor nagy valószínűséggel már súlyos fizetési nehézségekkel küzd, és ebben az esetben egy kintlévőség behajtása már igen nehézkes, gyakorlatilag lehetetlen.

A cégcsoport Country Managere, Keleti József ezért azt javasolja, hogy az üzleti kapcsolatoknál a vállalkozások a megelőzésre helyezzék a hangsúlyt, ugyanis ha vevőjük már felszámolás alá kerül, nagyon nehezen fognak pénzükhöz jutni. Az sem elegendő, ha időben értesülnek arról, hogy partnerük ellen felszámolási eljárás indult, ugyanis ilyenkor – még ha időben be is jelentik követelésüket –, sokan (pl.: a NAV) megelőzhetik őket, ha egyáltalán van még vagyona a vállalkozásnak. Ezért nemcsak arról érdemes automatikus értesítést kérni, ha egy vállalkozás eljárás alá került, hanem arról is, ha egy cég kockázatossága megnőtt. Ilyenkor érdemes akár korábban elkezdeni a beszedést, vagy folyamatos üzleti kapcsolat esetén felülbírálni a hitelkereteket.

Hasonlóan az egészségünkhöz, az üzleti életben is érdemes a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetni, mert ma Magyarországon naponta közel 50 cég ellen indul felszámolás. Saját cégük megszűnését is sokan választják, ugyanis naponta közel 22 vállalkozás kerül végelszámolás alá. A végelszámolások számát illetően az elmúlt időszakban azonban csökkenést tapasztalhattunk, mivel 2013-ról 2014-re 30 százalékkal kevesebb ilyen eseményt regisztráltak. Az elmúlt 6 évet vizsgálva 2012-ben volt a csúcs mind a felszámolások, mind pedig a végelszámolásoknál, ami után mindkét eljárás számában csökkenés következett be. Sajnálatos módon 2014-ben a felszámolások száma ismét emelkedésnek indult, de még nem közelíti meg a 2012-es értéket.

felszámolás táblázat (felszámolás táblázat)

Nőtt tavaly a cégbedőlések száma

A Bisnode Bedőlési Index (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) mértéke kiváló mutatószám a cégvilág fizetésképtelenségének megállapítására, illetve az egyes szektorok teljesítményének összehasonlítására, mivel ez tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenség jelzésére szolgál.

2014-ben 3,23 százalékos Bisnode Bedőlési Indexszel kellett számolnunk, azaz a cégek több mint 3 százaléka vált egy éven belül fizetésképtelenné. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben romlott a mutatószám, mivel 2013-ban az index értéke 2,46 százalék volt. Amennyiben a kényszertörlések arányát is belevennénk az indexbe, akkor 11,02 százalékos értéket kapnánk, azaz a cégek 11 százalékát érinti egy év alatt felszámolás, csőd vagy kényszertörlés. Ami igen magas szám.

Magasan legkockázatosabb a vendéglátás

A csoport negyedévente teszi közzé a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

A legkisebb bedőlési arányúak listáján jelentősebb átrendeződés történt, ugyanis az egyéb feldolgozóiparban (pl.: ékszer-, sportszer, hangszergyártásban) tevékenykedő vállalkozások bedőlési aránya javult, a korábbi 10. helyről előreléptek a 3. helyre. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásával foglalkozó cégek, valamint a mezőgazdasági vállalkozások többi szektorhoz viszonyított helyzete is jelentősen javult. A tavalyi listán 6. helyen a vegyipar szerepelt, idén azonban már fel sem került az alacsony bedőlési arányú szektorok listájára, azaz a szektorban növekvő kockázatossággal kell számolni.

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban, 2013-ban is ez a szektor vezette a listát, azonban 2014-ben átvette helyét a vendéglátás. 6,35 százalékos bedőlési aránnyal ez az iparág lett magasan a legkockázatosabb szektor 2014 során. Az építőipar 5,40 százalékos fizetésképtelenségi arányával már csak a második helyen szerepel, de még így is nagy óvatosság szükséges a szektor cégeivel szemben, mivel ez az érték is közel duplája az országos átlagnak. A nagykereskedelmet és az adminisztratív tevékenységet végző vállalkozások is kockázatosabbá váltak 2014-ben, míg a gépjármű-kereskedelem helyzete a többi szektorhoz viszonyítva javult.

Nógrádban és Szabolcsban dominóként dőlnek a cégek

Megyei szinten Nógrád megyében dől be a legtöbb vállalkozás, míg Komárom-Esztergom megye cégei a legnagyobb biztonságban vannak. A Nógrád megyére jellemző bedőlési arány 4,70 százalék volt, amitől csak kismértékben marad el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 4,60 százalékos volt a fizetésképtelenségi index értéke 2014-ben. A főváros cégeinek fizetésképtelenné válásának valószínűsége az átlag fölött van, de még így is a kevésbé kockázatos területek közé sorolható. A Komárom-Esztergom és Pest megyével üzletelő vállalkozások vannak a legnagyobb biztonságban, ezeken a területen ugyanis a legkisebb mértékben kerülnek felszámolás vagy csődeljárás alá a cégek.

Jól látható az ország kelet-nyugati irányú széttagoltsága, mivel keleten általában nagyobb valószínűséggel dőlnek be a cégek, mint a nyugati megyékben. Ez alapján az látszik, hogy a keleti országrészt felzárkóztató törekvések eddig nem jártak megnyugtató eredménnyel a cégek stabilitását illetően, mivel a keleti és különösen az észak-keleti megyékben még mindig nagy arányban lesznek fizetésképtelenek a vállalkozások.

Mi várható 2015-ben?

2015-ben nagy valószínséggel folytatódik a kényszertörlések számának növekedése, amiben azonban hosszú távon csökkenés várható. Előfordulhat, hogy a csökkenés még nem 2015-ben fog bekövetkezni. A tendencia mindenképpen egy kisebb és remélhetőleg stabilabb cégvilág felé mutat, amit nemcsak a külső szabályozás, hanem a piac önszabályozó jellege, a vállalkozások nagyobb kockázattudatossága is kivált.

A felszámolások ismét növekvő száma alapján azt mondhatjuk, hogy 2015-ben az előző éveknél magasabb bedőlési arány várható a cégekre vonatkozóan, amit a csökkenő cégalapítási kedv sem javít.

Ami jól látszik, hogy a „hagyományosan kockázatos” szektorok továbbra is rizikósak maradnak. Stabilan vezeti ezt a legkockázatosabb szektorok listát a szálláshely szolgáltatás és az építőipar, bár köztük elfordulhat csere a „vezető helyen”. Területileg a cégek kockázatosságát illetően az ország kelet-nyugat irányú széttagoltsága továbbra is megmarad, azonban kismértékben várható közeledés a keleti és nyugati megyék között.

A GKI 2015-ös előrejelzése szerint 2015-ben a bel- és külföldi kereslet lanyhulása következtében szinte minden ágazat dinamikája lassul, de visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban kell számítani, az ingatlanszektorban pedig már minimális bővülés várható. A leggyorsabban az ipar fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.