Miközben Rogán Antal még mindig azt hajtogatja, hogy a telefonadót nem az emberek fizetik, egyre több szakmai szervezet szólalt meg és követelte az internetadó tervezetének visszavonását.
Plafont ígértek
A Fidesz frakcióvezetője az MTI szerdai megkeresésére adott válaszában felidézte: a távközlési adót két évvel ezelőtt vezette be az Országgyűlés, “az adó egyike a nagyvállalatokra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetik”.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatócégek fizessék, ezért célszerűnek tartják egy adófizetési felső korlát bevezetését, “annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel” – írta. Vagyis nem a széles körű tiltakozások miatt, hanem azért, mert a cégek fizetik.
Széles társadalmi ellenállásba ütközik a javaslat
Tiltakozik az internetadó bevezetése ellen a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség is, és arra kéri a kormányt, hogy a hírközlést sújtó újabb adó bevezetését alaposan fontolja meg, mert veszélybe kerülhet az a 2020-ra tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/másodperc sávszélességű internetszolgáltatás.
A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület állásfoglalásában azt írta, azért nem tartja szerencsésnek a javaslat bevezetését, mert az a kutatás+fejlesztés és a hozzá kapcsolódó találmányi önvédelem sérülésével járhat.
A javaslat visszavonására szólította fel a kormányt az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége is. Hangsúlyozták, “az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz”, tovább mélyítheti a digitális szakadékot, és nehéz helyzetbe hoz minden vállalkozást.
A Liga Szakszervezetek szintén tiltakozását fejezte ki, mert csak tovább mélyülne a szakadék a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes az adó a demokratikus alapnormának számító szabad információmegosztás és -elérés elvével.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az információs szabadságot, a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot a tervezett adó.
A BDO Magyarország szerint az internetadó általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását. A könyvvizsgáló és tanácsadó cég állásfoglalása szerint ahhoz, hogy egy ilyen új adó az aktuális költségvetési célok mellett a kitűzött kormányzati politikai és társadalmi célokat is elérje, vagy azokat legalább ne akadályozza, érdemi módosítások szükségesek.
Az ellenzéki pártok is mind ellenzik
Az MSZP költségvetési értelemben indokolatlannak tartja az internetadót, szakmailag pedig elhibázottnak, ezért a párt szerint minden eszközzel fel kell lépni ellene. Közleményükben azt írták: az internetadó súlyos csapást mérne az esélyegyenlőségre, a független sajtó maradékára és Magyarország modernizációjára egyaránt. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője pénteken budapesti sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: a kormány nem adóztathatja meg a jövőt, a szabadságot és a tudást.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a kormány arról beszél, hogy nincs szükség megszorításokra, elviselhetetlen mértékű adót jelent be az internethasználatra. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szóvivője közleményében azt írta: a kormány valódi célja, hogy emberek tömegei számára tegye megfizethetetlenné azt a információforrást, amelyet nem képes teljes mértékben befolyásolni. Az LMP vasárnap azt javasolta a kormánynak, hogy a tervezett internetadó helyett inkább térjen át az államigazgatás a szabad szoftverek használatára.
Az Együtt-PM szövetség is elfogadhatatlannak tartja a netes adatforgalom megadóztatását. Az ellenzéki pártszövetség szerint a kormány “a brutális új teher bejelentésével a beutazási botrányról igyekszik elterelni a figyelmet”. Az Együtt-PM szombaton közölte: határozati javaslatot nyújt be az alanyi jogon járó internetért, egyben kezdeményezi az internetadó-javaslat visszavonását.
A DK felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza az internetadó bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, mert az mind a társadalmi fejlődéssel, mint az ország gazdasági érdekeivel szembemegy.
A Jobbik szerint a reklámadóból befolyó bevételekből lehet alapszintű ingyenes internetet biztosítani alanyi jogon, és ezzel az e-közigazgatás is fellendülne.
Itt tartunk most
A parlamentnek kedden benyújtott adócsomag-javaslat szerint jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, az SMS-ek és az MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lehet.
A tervezett adó ellen vasárnap este heves tiltakozások voltak, amiben tízezrek vettek részt. A Fidesz ígérete szerint hétfőn nyújtja be a parlamentnek azt a módosító indítványát, amelyben javasolja, hogy maximum havi 700 forint lehessen az internetadó mértéke.
Gulyás Balázs (ő szervezte a tüntetést a Facebookon) vasárnap este közölte: 48 óra “haladékot adnak a kormánynak”, hogy visszavonja az internetadóra vonatkozó törvényjavaslatot; ha ezt nem teszik meg, kedden újra demonstrálni fognak.
Neelie Kroes szerint tiltakozni kell az új közteher ellen
Az internetadó bevezetése elleni tiltakozásra szólított fel vasárnap délután az egyik népszerű közösségi oldalon közzétett rövid üzenetében Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke.
A liberális holland politikus a Twitteren arra hívta fel mikroblogjának követőit, hogy támogassák azokat, akiket felháborít a magyarországi internetadó terve és utcára vonulnak Budapesten, vagy csatlakozzanak hozzájuk.
Neelie Kroes korábban több üzenetben tiltakozott az internetes adatforgalom megadóztatásának terve ellen. A Financial Timesnak adott nyilatkozatában a héten arra az álláspontra helyezkedett, hogy az internetes adatforgalom egyoldalú megadóztatása “nem okos ötlet”; növelné a fogyasztók által fizetendő díjakat és visszafogná a gazdaságot.
Csütörtökön két Twitter-üzenetben is foglalkozott a kormány adótervével. Az elsőben szégyennek nevezte a javaslatot, s világossá tette, hogy nem támogatja, a következőben pedig “rossz iránynak” nevezte a kezdeményezést.
