A fiatalok nyomasztják Európa vezetőit

A fiatalok körében tapasztalható nagyarányú munkanélküliség megoldásáról tanácskoznak az Európai Unió állam- és kormányfői. Az unió informális foglalkoztatási csúcstalálkozóján Orbán Viktor magyar kormányfő is részt vesz.

17 éve rendeztek először ilyen csúcstalálkozót, azóta nem sikerült megoldani a kérdést, főként az Unió vezetőinek megosztottsága miatt – írta a Bloomberg. Ma Európában minden ötödik fiatalnak (25 éves kor alatt) nincs munkája, ami 3,3 millió embert érint. A legsúlyosabb a helyzet Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában, itt több mint 50 százalékos a munkanélküliség. De súlyos a helyzet az észak-keleti olasz, a déli francia, és a keletnémet régiókban is.

Youth-Uneployment-in-Europe-(650x433).jpg (munkanélküliség) 

Közmunkát Európának?

Angela Merkel eév elején azt mondta: „hosszú távon és fenntartható módon csak a vállalkozások teremtenek munkahelyeket, és nem az államok”. Ezért a német kancellár a digitalizáció, a kutatás-fejlesztés és az energetika közös, európai fejlesztésében látja a munkanélküliség felszámolását.

Orbán Viktor ezzel szemben viszont úgy véli, hogy a közmunka a kapu a foglalkoztatottság növeléséhez. Szerinte a közmunkán keresztül be lehet lépni a segély világából a munka világába, ezért azt meg kell becsülni. Ezzel csak az a baj, hogy nem igaz, mert a közmunkás létből nincs átjárás a piaci szférába, a szakképzetlen közmunkásokat az állam egy életre magához köti, konzerválja a közmunkás létbe.

Ellenben a magyar „munkahelyteremtés” papíron sikeres, mert hozza a számokat. Magyarországon a KSH adatai szerint 2010-2014 között 400 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma (3,7 millióról 4,1 millióra). A statisztikába azonban beleszámítják a közmunkásokat és a külföldön dolgozókat is. Utóbbiak becslés szerint 300-350 ezren lehetnek. A közmunkások idén augusztusban pedig újra 200 ezernél többen voltak.

Ráadásul a két dolog között összefüggés is van, hiszen az a fiatal, aki nem akarja közmunkásként leélni az életét, piaci munkalehetőség hiányában elmegy az országból. Miközben az Európai Unió tanácstalan, hogy miként kellene növelni a munkahelyek számát, Magyarországon az elmúlt négy évben nem a vállalatok, hanem az állam teremt munkahelyeket.

Kevésbé nő a EU gazdasága

Az EU hat évre 6 milliárd eurót különít el a kérdésre 2020-ig, ám a pénz felhasználásról viták vannak, mivel a korábbi programok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett ifjúsági garancia program keretében a 25 év alatti fiatalok négy hónapon belül munkához, szakmai gyakorlathoz vagy képzési lehetőséghez jutottak, de ez nem bizonyult fenntarthatónak, mert a cégek az unió által fizetett képzés lejárta után nem tartották meg a fiatalokat. Másrészt az euró övezet gazdasága nem növekszik olyan mértékben, hogy „kinőné a munkanélküliséget”. E mellett a tagországok is megosztottak a kérdésben, minden ország másként kezelné a kérdést.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.