Lábon lőttük magunkat – mondta péntek reggel Orbán Viktor. A kormányfő arra célzott, hogy butaság volt Oroszországot addig hergelni a nyugati gazdasági szankciókkal, amíg a végén visszavágott. Orbán épp az Unión belül keres partnereket ahhoz, hogy az oroszokkal szembeni szankciókat újratárgyalhassa.
Egyrészt ebből még lesznek diplomáciai problémáink rendesen, mert ilyen szintű közös európai döntések ellen nem elegáns utólag fellázadni. Ezt még az is mutatja, hogy az olasz külügyminiszter azért esett ki gyorsan a versenyből az EU fő külügyi képviselői posztjáért, mert túl oroszbarát volt.
Lábon lövések
Másrészt viszont nem mi lőttük lábon magunkat, hanem Oroszország. Miután az Európai Unió közepesen durva szankciókat vezetett be néhány orosz céggel és személlyel szemben, Putyin azzal válaszolt, hogy egyéves importtilalmat vezetett be az Egyesült Államok, az Európai Unió, Norvégia, Ausztrália és Kanada felől érkező élelmiszerekre.
Ez sok európai országot elég kényelmetlenül érint majd. A lengyel almatermesztők és a norvég halászok például jórészt Oroszországból élnek, ezért az EU-t ellepheti majd az olcsó alma és hal. Oroszországnak viszont még náluk is sokkal rosszabb lesz.
Enni kell
Már a nyugati szankciók is – amiket ugye az ukrán konfliktus miatt vezettek be – sokat ártottak az orosz gazdaságnak. Az ország stagflációban van, ami azt jelenti, hogy gazdasági növekedés nincs, a fogyasztói árak viszont durván nőnek. Az IMF nemrég azt mondta, hogy az orosz gazdaság idén 0,2 százalékkal fog növekedni. Ez a tankönyvek szerinti nem növekedés, még a hibahatáron belül van. Az infláció – a fogyasztói árak növekedése – viszont három éve nem volt ilyen magas. Júniusban 7,8 százalék volt az egy évvel azelőttihez képest
Hiába szokta meg az orosz gazdaság a szovjet időkben, hogy improvizálni kell, a hiánynak lesznek következményei. Oroszország az elfogyasztott élelmiszer negyven százalékát külföldről hozza be. Ráadásul az oroszok így is kajára költik a fizetésük egyharmadát.
Fizetésük egyharmadát élelmiszerre költik az oroszok (A grafikon forrása: vox.com)
Az élelmiszerek ára pedig így tovább fog nőni. Kis segítség lehet, hogy Fehéroroszországra például nem vonatkozik az importtilalom, pedig Oroszországgal vámuniót alkot. A tengerpart nélküli beloruszok bármit behozhatnak majd. Így lepheti majd el Moszkvát a fehérorosz kagyló.
Baráti tömb
Az oroszok már most is azzal próbálkoznak, hogy a volt szovjet tömb baráti országaival pótoltassák a kieső élelmiszereket. Parmezánpótló szintén Beloruszból jön, a pizzára pedig brijanszki mozzarellát tesznek majd. De a szovjet időket idéző üres polcok és a kényszeres helyettesítések ellen már a lojális szovjet elit is elkezdett lázadozni.
Persze Magyarországnak is rosszabb lesz majd. Mondjuk nem annyira. Hiába a keleti nyitás, tavaly csak durván 70 milliárd forintnyi kereskedelem volt. Orbán nemrég büszkélkedett azzal is, hogy a gáztározók is tele vannak, így azzal sem lesz probléma. A legjobban igazából a nyugati szankciók fognak nekünk fájni, mert az egyik érintett bank, a Vnyesekonombank nemcsak a Dunaferr résztulajdonosa, de a paksi bővítésnél is ők működnek közvetítőként.
Légtérzár
Oroszország azzal fenyegetett, hogy ha újabb szankciók jönnek, lezárják az orosz légteret az Ázsiába tartó nyugati repülőgépek előtt. Ezzel az Aeroflot, ami az átrepülésekért pénzt kap, 300 millió eurót vesztene három hónap alatt, a nyugati cégeknek viszont egymilliárd eurónál is többe kerülne a benzin.
Kifejezetten rossz ötlet lenne Putyintól, ha tovább gerjesztené a gazdasági háborút. Az Amszterdamból indult maláj utasszállító lelövésével Oroszország már felhúzta az egyik legközelebbi uniós gazdasági partnerét, Hollandiát. Németország is rengeteget exportál Oroszországba, és nekik is fájna egy újabb tilalom, de a német gazdaság túltenné magát a dolgon. A világ legjobb újságja, az Economist viszont arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak ez már valószínűleg nem menne.
