Bokros Lajos csütörtök este volt vendég Kálmán Olga műsorában. A beszélgetésben először a Kúria devizahiteleseket érintő jogegységi határozatáról volt szó.
Légvárat épít, aki azt hiszi, a kormány mindent megold
A közgazdász úgy látja, az egyoldalú kamatemelés kérdésében nagyon rosszul politizál a kormány. A Kúria jogegységi határozata nem azt mondta ki, hogy ez egy rendszeres és tipikus, pláne szándékos tévedése lett volna a bankoknak. Az árfolyamrés tekintetében volt egyértelmű a jogegységi határozat, ott kell a veszteséget a bankoknak viselni. De arra nem tud törvényt hozni a kormány, hogy minden egyes hitelfelvevőnél egyedileg megállapítsa, hogy őt nem tájékoztatta megfelelően a bankja az egyoldalú kamatmódosításokról – mondta.
Légvárakat kergetnek azok, akik azt hiszik, hogy a kormány helyettük eljár majd a bankokkal szemben. Az adósnak kell ugyanis majd bizonyítania, hogy vele szemben tisztességtelenül járt el a bank.
Bokros hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati választások előtt vagyunk, ezért érdeke a kormánynak olyan hangulatot teremteni, hogy „itt majd egy csodafegyver el fog sülni, és mindenki jól fog járni”. Márpedig egyetlen tollvonással nem lehet forinthitellé változtatni a devizahiteleket – mondta a szakember. A kormány illúziókeltő igéretekkel operál, ami nagyon komoly presztízsveszteséget fog neki okozni.
“Semmi köze Pakshoz a tízmilliárd eurónak”
Amikor a paksi bővítésről és az arra felvett hitelről kérdezte Kálmán Olga, Bokros így fogalmazott:
„Mondok valami meglepőt. Szerintem ennek a tízmilliárd eurós hitelfelvételnek semmi köze a paksi atomerőműhöz. Ezt nem azért veszik föl. Az egy külön kérdés, hogy lesz-e belőle atomerőmű vagy sem.”
Hozzátette: szerinte semmi értelme atomerőművet építeni, mert 20 év múlva nem tudjuk, hogy milyen energia lesz a legolcsóbb, a leghatékonyabb és a legkevésbé szennyező. Könnyen lehet, hogy a fejlődés addigra rég túllép az atomenergián.
Valamiből azonban ki kell fizetni azokat a veszteségeket, amelyeket a kormány más populista intézkedéseivel termel. A közgazdász szerint összefüggés van a devizahitelezés és a tízmilliárd eurós hitelügylet között. Bokros szerint ez a kölcsön alkalmas lehet arra, hogy tartani lehessen a 3 százalékos hiánycélt, vagy arra, hogy a devizahitelesek megsegítésének az árát ki lehessen fizetni.
Arra a felvetésre, hogy ezt a pénzt nem mi kapjuk meg, hanem a Roszatom az orosz banktól, Bokros azt mondta: Oroszországban az állam rátelepszik az állami vállalatokra, ott az állami vállalatok a politika alávetettjei, így lényegében végrehajtják a kormány és Putyin elnök politikáját.
Putyinnak az volt az érdeke, hogy odaláncolja Magyarországot az orosz érdekcsoportokhoz. Ez pedig pénzbe kerül, aminek sok évig fizetjük majd a kamatait – vélekedett Bokros Lajos.
