Gazdaság

230 ezer magyar él a semmiből

Áprilisban negyedével kevesebb regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, mint egy évvel korábban. Több mint felük változatlanul semmilyen ellátást sem kap.

Idén áprilisban 413 739 regisztrált álláskeresőt tartott nyilván a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), 25 százalékkal (mintegy 138 ezer fővel) kevesebbet, mint egy évvel korábban. Márciushoz képest is mérséklődött (több mint 4 százalékkal) a nyilvántartott álláskeresők száma.

A gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 9,4 százalék volt arányuk, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 6 százalékon állt.

Jelentős csökkenés

A férfiaknál, a nőknél, a szakképzetleneknél és a diplomásoknál is 20 százalék feletti mértékben csökkent egy év alatt a bejegyzett álláskeresők száma.

Áprilisban a 25 éven aluli korosztályba 65,9 ezer álláskereső tartozott, a pályakezdők 52,8 ezren voltak az 50 éven felüli állástalanok száma pedig 104,5 ezer főt tett ki.

A tartósan, vagyis legalább egy éve regisztrált álláskeresők száma is mérséklődött, márciushoz képest 3,2, tavaly áprilishoz képest pedig 31,1 százalékkal. Ők még így is több mint 119 ezren voltak, az összes álláskereső majdnem 30 százalékát tették ki.

Tavaly szintén

A felük semmiből él

A regisztrált álláskeresők közül mindössze 53 359-en voltak jogosultak áprilisban álláskeresési ellátásra, és további több mint 130 ezren kaptak még szociális támogatást.

Azonban a nyilvántartottak több mint fele, azaz 229 441 fő ellátás nélküli álláskereső volt. Már egy ideje (mióta 3 hónapra csökkentették az ellátás időtartamát) jellemző, hogy a munkakeresők fele semmilyen állami anyagi segítséget nem kap. Igaz, egy évvel ezelőtt ők még 296 ezren voltak, tehát itt is van azért javulás.

Lázár:

Az új állások nagyobbik fele támogatott

A foglalkoztatók áprilisban összesen 44,3 ezer üres álláshelyet jelentettek be, és az újonnan bejelentett állások 59,8 százalékához igényeltek támogatást. 2014 áprilisában összesen 110 100 álláslehetőség volt az NMH nyilvántartása szerint, amelyből a zárónapon 66 ezer maradt betöltetlen.

Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 26 500 volt, amelynek 82,1 százaléka a közfoglalkoztatás valamely eszközét takarta. A kormány célja egyébként az, hogy 2015 januárjától minden munkaképes korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítson – jelentette ki hétfőn Lázár János Csanádalbertin.

Az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma ehhez képest mindössze 17 800 volt, de egy év alatt így is majdnem másfélszeresére emelkedett.

Közben mérséklődött a csoportos létszámleépítések száma is, áprilisban összesen 343 főt érintett ilyen intézkedés.

„Korrekt” és „dögös” – az uzsorahelyzet

Aki sehonnan nem tud pénzt szerezni, annak marad az uzsorakölcsön. Amikor a kormány bevezette a három csapás elvét 2010-ben (azaz egyre fokozott büntetési tételekkel bünteti a visszaesőket, és szigorúbban büntet), sok helyen egy időre eltűntek az uzsorások (börtönbe kerültek), de visszatértek, és – mint például Ózdon – sokkal keményebbek lettek. Ma az uzsorát sok helyen prostitúció, drog-, fegyverkereskedelem és rabszolgatartás kíséri. Más helyeken (mint pl. a borsodi Láposon) nem ilyen kemény a helyzet. Az uzsora ezekben a térségekben átveszi a hiányzó gondoskodó állam szerepét – tulajdonképpen segít, még ha ennek a segítségnek brutális kamatára is van. Van, ahol egy közösség megkülönbözteti a jó és a rossz uzsorást, előbbi a „korrekt”, és őt megtűrik, utóbbi a „dögös”, és vele szemben közösen próbálnak meg fellépni. Uzsora nélkül nem lenne más, mint éhséglázadás – a zálogház és a banki kölcsön után következő lépcsőfokról van szó. Sokszor már a postás is egyenesen az uzsorásnak viszi a pénzt a címzett helyett, mondván, úgyis odakerül – és ilyenkor az emberi jogi aktivisták és terepen dolgozó szociológusok is csak széttárják a kezüket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik