Pénzügy

Ettől paráznak annyira a magyar munkavállalók

FN24
FN24

2014. 05. 16. 16:14

A sürgetés, a túlzó mennyiségi elvárások, a szekálás, a tisztelethiány mind-mind frusztrál minket. Bár attól függően, hol dolgozunk, eltérő mértékben. A nők jobban szenvednek a stressztől, mint a férfiak.

Korábban a témában:

Munkahelyi stressz

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoportja május 1-jén indította Munkahelyi Stressz Felmérését. Az országos kutatásból megtudhatjuk, hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47) okoznak magas stresszterhelést.

Jelentős stressztényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41), valamint komoly problémát okoz a szekálás is. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen gyakorisággal szenved ettől a munkahelyén – emelte ki Nistor Katalin pszichológus, PhD hallgató.

A szekálástól ők szenvednek leginkább

A munkahelyi zaklatás, és ezen belül is a szekálás, megfélemlítés, az egyik legkomolyabb kockázati tényező. Azok a munkavállalók, akik rendszeresen ki vannak téve szekálásnak, jóval magasabb stressz-szintről, gyakoribb munka-család konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről számolnak be. A szekálás gyakoriságának előfordulása összefüggést mutat a munka jellegével is: a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg legtöbbször.

A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szekálás leggyakrabban a felettes és a munkatársak részéről éri a dolgozókat. Szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvednek el.

Sokan stresszelnek

A legfrusztráltabb állások

A szexuális zaklatás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban: minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az egészségügy, szociális ellátás (24 százalék), a személyszállítás (21 százalék) és a védelem (21 százalék) területeken fordult elő legnagyobb arányban.

Fizikai erőszaktól szintén az egészségügy, szociális ellátásban dolgozók szenvedtek a leggyakrabban (7 százalék). A szekálás minden ágazatban minimum 28 százalékban előfordult, leggyakrabban a szálloda, vendéglátás, idegenforgalom (48 százalék) és az egészségügy, szociális ellátás (48 százalék) területén.

Az országos átlagnál (43) jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés az oktatás (67), valamint az egészségügyi és szociális ellátás (69) területén dolgozókat. Különösen alacsony pontszámokat értek a hatáskör (munkavégzésre gyakrolt kontroll) (27), valamint a jutalmazás (elismerés) terén a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatások ágazat dolgozói.

Ha a pozitív dolgok hiányoznak, az is stresszt okozhat

Amiből pedig erőt meríthetnek a dolgozók, az a munkakör egyértelműsége (71), a munka értelmessége (68) és a jó munkahelyi közösség (70). A munkahelyi elégedettséget tekintve a legmagasabb értéket (60) a szakmai, tudományos és műszaki területen dolgozók és az IT, telekommunikáció, média ágazat munkatársai értek el (58). Az országos átlaghoz (54) képest jelentősen kevésbé elégedettek a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (45) valamint a védelem (igazságügy, bíróság, büntetésvégrehajtás) kitöltői.

grafikon (grafikon)

Melyek a legstresszesebb foglalkozási ágazatok ma Magyarországon?

A munkahelyi stressz mértéke a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (56), ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlanügyek ágazat (55), és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54).

Ugyanakkor az országos átlaghoz képest (52) némileg alacsonyabb stressz-szint volt mérhető az egyéb szolgáltatás (érdekképviselet, nonprofit szervezet, szépségápolás stb.), energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (50), valamint a művészet, szórakoztatás, sport, szabadidő (50) ágazati kategóriában dolgozók körében.

Női-férfi különbségek

A nők számára a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatások (59) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom (58) a legstresszesebb ágazatok, míg az oktatásban (52) és az egyéb szolgáltatások (érdekképviselet, politika, egyház) ágazatokat élik meg legkevésbé stresszesnek.

A férfiak ezzel szemben az energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (52), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (51) ágazatában, valamint az oktatásban (51) számolnak be a legnagyobb stresszterhelésről. Számukra a legkevéssé stresszes ágazatok a védelem (igazságügy, bíróság, büntetés-végrehajtás)(45), valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységek (45).

Összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, a kiégés, az  alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.

Végzettség

A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben, hiszen a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel ill. szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legtöbb stresszről.

Beosztás

Beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz-szintünket. Jelen felmérés szerint a diplomás felső vezetők értek el legalacsonyabb stressz-szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat. Jelentős stresszterhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is.

táblázat (táblázat)

Mennyire vagyunk stresszesek a többi európai országhoz képest?

A COPSOQ II kérdőív lehetővé tesz nemzetközi szintű összehasonlítást is. Spanyol, német és dán országos összehasonlításban Magyarország elég rosszul szerepel, a magyar munkavállalók stressz-szintje kétszerese a dánokénak. A munkahelyi stressztényezők közül a munka értelmességében (67), a vezetés minőségében (49) és a munkahelyi elégedettségben (53) is Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot. Az érzelmi megterhelés viszont alacsonyabb hazánkban (54), mint a németeknél (63), illetve a munkahely iránti elkötelezettség magasabb a magyar dolgozók körében (50), mint a spanyoloknál (38).

A pszichoszociális kockázati mutatók vállalati szintű felmérése lehetőséget nyújt a problémás területek azonosítására és célzott stresszcsökkentő beavatkozások tervezésére.

A munkahelyi stresszről, munkavállalói és munkáltatói stresszkezelési lehetőségekről és a pszichoszociális kockázatértékelésről bővebb információk olvashatók a Munkahelyi Stressz Információs Oldalon a www.munkahelyistresszinfo.hu címen.

A kutatásról

Több mint 19 000, 18-60 év közötti magyar munkavállaló kapcsolódott be önkéntesen, országos szinten, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoportja által 2013. május 1-jén indított Munkahelyi Stressz Felmérésbe. A projekt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (OMMF-11-0104) támogatásával valósult meg. Az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati szintű vizsgálata volt.

A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derékfájdalom) megbetegedések rizikótényezője, ezért a Munkavédelmi törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését. Arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg. A felmérés ennek kidolgozásában segíthet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Hódmezõvásárhely, 2017. május 26.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter érkezik a hódmezõvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz 2017. május 26-án. Orbán Viktor a Modern városok program keretében látogatott el Hódmezõvásárhelyre, ahol Almási István (Fidesz-KDNP) polgármesterrel aláírja a kormány és Hódmezõvásárhely közötti együttmûködési megállapodást.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán a fejét veheti Lázárnak

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.