Snowden előre rögzített videofelvételen válaszol majd az EP által összeállított kérdésekre. Ezt vetítik le majd az EP december 18-i ülésén, amit viszont élőben közvetítenek majd, állítja Jan Phillip Albrecht, a német zöldpárt EP-képviselője. Snowden jelenleg bujkál, az Egyesült Államok jelenleg is államtitok megsértése miatt körözi, amelyért akár életfogytiglani börtönbüntetéssel is sújthatják. Oroszországban kapott menedékjogot.
Élő videokonferencián is azért nem vehet részt, hiszen ezzel azt kockáztatná, hogy beazonosítják tartózkodási helyét.
Vizsgálnák
Nem kizárt, hogy az NSA Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is lehallgatták, így múlt héten a Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását indítványozta a Snowden-ügyben felmerülő kérdések tisztázására.
Ugyan a magyar demokrácia történetében nem mondhatók kimondottan sikeresnek vagy eredményesnek a parlamenti vizsgálóbizottságok, mégis mindenképpen dícséretes a tisztánlátásért való igyekezet. A “magyar Snowdenként” elhíresült Horváth András volt adóellenőr ügyének kivizsgálásában már nem ilyen nagy a buzgalom.
A Fidesz nem támogatta Horváth parlamenti meghallgatását, márpedig nélkülük nem tudott összeülni az albizottság, így Horváth végül beszélt, de az ülés nem volt hivatalos. A Fidesz érvelése szerint a volt NAV-os bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, ez pedig az ügyészség hatásköre, nem az országgyűlésé.
Pénteken Orbán Viktor is megerősítette: semmilyen extra vizsgálatra nincs szükség a NAV-botrány miatt, majd hozzátette, várják a konkrétumokat, mert minden adócsalónak rács mögött a helye”.
Az LMP által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságot pedig gyakorlatilag az MSZP kaszálta el. Az ellenzéki párt ugyanis nem volt hajlandó aláírni a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló ívet. Indoklásuk szerint azért nem, mert azt a Jobbik aláírta, akikkel semmilyen közösséget nem vállalnak.
Ugyanakkor az MSZP kezdeményezte, hogy december 10-én kedden a parlament nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen hallgassa meg Horváth Andrást.
És a tények?
Horváth szerint az áfacsalások legalább 1000 milliárd forintos kart okoznak Magyarországnak, amely becslés meglehetősen túlzónak tűnik, ám még ha töredéke is igaz ennek, az ügyet nemcsak elvi okokból, hanem gazdasági megfontolásból is érdemes kivizsgálni.
Kétségtelen, Horváth eddig konkrétumokkal, cégnevekkel nem állt elő. Bár abból, amint levezette az nemzetközi szintű áfacsalás általános menetét, amelynek szerinte legnagyobb nyertesei a terméket végül a polcon kínáló áruházláncok, feltehetően sokakban ötlött fel az ország első számú, kormányközeli közérthálózata.
Infografikonunból megtudhatja, mi mindenre lenne elég a Horváth szerint elcsalt pénz.
