Jövőre tízmilliárd forint fejlesztési támogatást kapnak azok az önkormányzatok, amelyek nem vettek részt az adósság-konszolidációban. Mint ismeretes, a kormány tavaly októberben bejelentett adósság-átvállalásában 1997 település és 10 kistérségi társulás tartozását vállalta át az állam, összesen 690,3 milliárd forint értékben.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy a települések az uniós támogatások önrészét fedezhetik mad a keretből, így akár 60-80 milliárd forintos fejlesztéseket is végrehajthatnak.
Apró szépséghiba
A 10 milliárdos fejlesztési támogatás semmiképp sem mondható meglepőnek. Egyrészt jövőre országgyűlési és önkormányzati választások is lesznek, másrészt az állami adósság-átvállalás eddig is sok konfliktust okozott.
Az állami nagyvonalúság az ellenzéki oldalon azzal verte ki a biztosítékot, hogy a legnagyobb tartozást felhalmozó 19 önkormányzat közül 16 élén kormánypárti politikus áll: a dobogósok a Páva Zsolt vezette Pécs 43,7 milliárddal, a Kriza Ákos irányította Miskolc 35,3 milliárddal és Kósa Lajos Debrecene 29,5 milliárddal.
Eközben kormányoldalon sem volt egyöntetű a lelkesedés, hiszen az önkormányzatok adósságának átvállalásával pont azok szenvedtek hátrányt, akik a problémáikat hitelfelvétel és kötvény kibocsátása nélkül oldották megmeg. Ők szűkös költségvetésükkel felelősen gazdálkodtak, miközben pazarló társaikat milliárdokkal segíti meg az állam.
Így az ötlet, hogy “kárpótolják” az adósságátvállalásból kimaradó önkormányzatokat is, már tavaly év végén felmerült. Angyalföld önkormányzata például már novemberben kezdeményezte, hogy a felelősen gazdálkodók kapjanak az adósmentésnek megfelelő összeget, amelyet fejlesztésre fordíthatnak.
