Nagy port vert fel pár napja, amikor kiderült, hogy a minisztériumok összesen kétszázmillió forintot költöttek a dolgozók bankszámla-költségtérítésére.
Erre a kormányszóvivő bejelentette, meg kell szüntetni a miniszterelnökségen és a minisztériumokban, valamint háttérintézményeikben a térítést. Azaz a jövőben a dolgozókat fogja terhelni annak költsége, hogy felveszik a folyószámlájukról a fizetésüket. És persze ezenbelül (az augusztustól megemelt és a bankok által áthárított) tranzakciós illeték is őket terheli.
A kormányszóvivői bejelentésre mondhatnánk azt: na, végre, helyre tették a dolgot. Csakhogy nem kizárólag a kiemelkedően nagy összegű (évi nettó ötvenezer forintosra is volt példa) folyószámla-költségtérítéseket szüntetnék meg. Hanem úgy tűnik, a kiskeresetű dolgozók havi bruttó kétezer forintnyi juttatását is. Vagyis úgy tűnik, a fürdővízzel együtt kiöntenék a gyereket is.
Törvényt sért
A törvényt egyébként éppenséggel azzal tartották be, hogy adtak költségtérítést a folyószámlákhoz. Ugyanis a Munka törvénykönyve (Mt.) már régóta előírja, hogy a munkabér kifizetése a munkavállalónak nem okozhat költséget. Márpedig, mivel a többség folyószámlára kapja a bérét, a fizetés felvételének vannak költségei.
A köztisztviselőknek 1999 óta kizárólag bankszámlára küldik a fizetésüket, ezért náluk a köztisztviselőkről szóló törvény külön is rögzíti, hogy az illetmény felvétele nem okozhat pluszköltséget. Tehát ha a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban és háttérintézményeikben megszüntetik a költségtérítést, akkor az ellentmond az idevágó törvényeknek.
70-80 ezer dolgozót érinthet
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkára szerint méltánytalan, méltatlan és vitatható egy ilyen lépés. Fehér József azt mondja, mintegy 70-80 ezer dolgozót érinthet a bejelentés alapján a költségtérítés megvonása, vagyis tulajdonképpen az összes közszolgálati tisztviselőt (de nem az összes közszolgát).
Fotó:MTI / Illyés Tibor
Érintettek lehetnek például a NAV, a földhivatalok és okmányirodák dolgozói is, közöttük azok is, akik nem visznek haza nettó 70-80 ezer forintnál többet. Hogy ezt meglépje a kormány, mint munkáltató, pont az érintett dolgozók nagy száma miatt Fehér szerint előzetesen egyeztetnie kellett volna. A bejelentés egyébként úgy lett volna korrekt, ha azt mondják, a kormány törvénymódosítást kezdeményez ez ügyben – tette hozzá. S azt sem ártott volna pontosítani, mikortól szűnhet meg a költségtérítés.
A Kormányszóvivői Irodán ezzel kapcsolatban azt mondták: a kormány határozott álláspontja, hogy a juttatást meg kell szüntetni. A törvénymódosításra pedig a parlamenti szünet után kerül majd sor. A juttatásokat egyébként mint kiderült, az év végén egy összegben fizették eddig. Vagyis az őszi törvénymódosítás után már nem számíthatnak az érintettek az ez év végén esedékes költségtérítésre.
Miért pont most?
Felvetettük, szerinte köze lehet-e a kormányszóvivői bejelentésnek ahhoz, hogy a Blikk megírta, mennyit költenek a misztériumoknál a folyószámla-költségtérítésre. Fehér szerint ha így lenne, az elég nevetséges lenne. Mert mi történne, ha holnap megjelenne, mennyit költenek tollra, WC-papírra? Akkor holnaputántól ezeket a dolgokat a dolgozóknak kellene bevinniük? – kérdezett vissza.
Fehérnek „a miért pont most kérdésről” inkább a pécsi tanár esete jut eszébe, akinek volt bátorsága a Kúriáig is elmenni, hogy az államtól, mint munkáltatótól megkapja a neki járó költségtérítést. Ez a hír is pár napos.
A szakszervezet egyébként tiltakozott a bejelentés miatt, és egyeztetést kezdeményezett.
A versenyszférában nem jellemző a költségtérítés
S ha már megemlítettük, hogy a Munka törvénykönyve szerint egyik dolgozónak sem okozhat költséget a bére felvétele, foglalkozzunk a versenyszférával is, ahol szintén érintettek a munkavállalók.
A versenyszférában ugyanis az számít kivételnek, ha a dolgozó kap költségtérítést a fizetése felvételéhez. Ha innen nézzük a dolgot, igazságtalan, hogy nekik nem biztosított a kompenzáció, csak az állami alkalmazottaknak jár ilyen a közös költségvetési pénzből.
Fondorlatos lépés
És ha már itt tartunk: miért várja el az állam a munkáltatótól, hogy kompenzáljon? Különösen azok után, hogy bankadót vetett ki és tranzakciós illetéket, amit augusztustól meg is emel? A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc szerint ez nagyon fondorlatos módja annak, hogy a makroszintű problémákat mikroszintre tolják le.
Hiszen arról van szó, hogy a költségvetés bajban volt, adókat vetettek ki, amiket (az előzetes megnyugtató kommunikáció ellenére) persze a bankok 94 százalékban továbbterheltek az ügyfeleikre, köztük a munkáltatókra és a munkavállalókra is. Így végül ők fizetik a cechet.
S azzal, hogy a Mt.-ben benne maradt, hogy nem járhat pluszköltséggel a bér felvétele, kvázi bedobták a gyutacsot a munkavállaló és a munkáltató közé – érzékeltetette a helyzetet Dávid.
Hacsak úgy nem
Bár a főtitkár az üzleti szféra munkáltatóit képviseli, igazságtalannak érzi, ha a kiskeresetű köztisztviselők költségtámogatása megszűnik. S ugyanígy azt sem tartja korrektnek, hogy a versenyszféra kiskeresetű dolgozóinak béréből a bankokon keresztül így csípjen le az állam. De azt sem fogadja el, hogy ezt a terhet is a munkáltatók nyakába sózzák.
Arra is van tippje egyébként, hogyan fog megoldódni ez a feszült helyzet. A nagyobb cégek egy része már így is kivitte a számlavezetését az országból. A legkisebb vállalkozásoknál pedig könnyen előállhat az a helyzet, hogy egymás markába csap a mikrovállalkozó és a dolgozó. Hiszen közös az érdekük: megszabadulni a bérfizetés pluszköltségétől.
S kiegyezhetnek abban, hogy ezentúl inkább készpénzben adják ki a bért. Így mindkét fél mentesülhet a tranzakciós illetéktől is. Erre jó eséllyel számítani lehet a főtitkár szerint. Pedig a kormány biztosan nem ezt szerette volna elérni.
