A Budapesti Olimpiai Központ parkolója lehet a nyáron leégett, már évek óta nem üzemelő Verseny utcai piac – tudta meg a Hír24. A terület gazdája, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) lapunk kérdésére adott válasza szerint ugyanis a Dózsa György út túloldalán épülhet meg a Budapesti Olimpiai Központ létesítményeit kiszolgáló parkoló.
Egy júniustól hatályos törvény szerint a Puskás Ferenc Stadion felújításának valamint egy önálló új stadion és egy ahhoz tartozó parkoló megépítésének a céljából bővítették a központ által kezelhető területet. A törvény ugyanis hozzácsapja a Dózsa György út és a Kerepesi út által közrefogott földháromszöget is a Budapesti Olimpiai Központ területéhez, ebben benne foglaltatik a volt piac is – és mellesleg Budapest legnagyobb forgalmú pályaudvarához, a Keleti pályaudvarhoz vezető sínek is. (Részletes térkép itt)
A vasút is sínen van
Úgy tudjuk, a terület átadásáról már zajlik a tárgyalás a MÁV-csoporttal. A vasúti társaság kommunikációs osztályától úgy tudjuk: a jogszabályban meghatározott terület valóban részben lefedi a Keleti pályaudvarhoz tartozó területek egy részét. A beruházáshoz ténylegesen szükséges a Keleti pályaudvar melletti területrész, ami egy üres földterület, amelynek az MNV Zrt. részére történő átadását a MÁV Zrt. már eldöntötte – tudtuk meg. Ezen a területen nem húzódnak vágányok, ezért a Keleti pályaudvar vasúti forgalmát ez az átadás semmilyen módon nem befolyásolja.
Magánvagyont is kisajátíthatnának
A törvény azonban a piacnál jóval nagyobb teret enged az NSK-nak. A kijelölt terület hatalmas. Közintézmények használatában álló gyönyörű régi villák állnak rajta, új lakóparkok és évtizedes társasházak.
Az NSK pedig bármilyen állami tulajdonú részén végezhet ugyanis beruházást és felújítást. A törvény még azt is kimondja: a beruházással összefüggésben nem kell alkalmazni a kulturális örökség védelmére és az azzal összefüggő közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
A beruházás érdekében az önkormányzati tulajdonban lévő vagyont az állam verseny nélkül átveheti, akár ingyen is.
A törvény egy szerdán tárgyalt fideszes módosítója értelmében ráadásul a beruházás megvalósításához szükséges magántulajdonú területeket is megvehetné vagy kisajátíthatná az állam – méghozzá egy sarkalatos, tehát csak kétharmados szavazati aránnyal megváltoztatható döntéssel.
Nagy tervek, olimpiai álmok
Horváth Zoltán fideszes képviselő expozéjában azt mondta: azért nyújtották be javaslatukat, hogy felgyorsítsák a fővárosi Istvánmezőre tervezett olimpiai központ fejlesztését, egyértelműen definiálják az állam nevében eljáró szereplőket. Szerinte egy nagyon sikeres olimpia után van Magyarország, ugyanakkor a sportinfrastruktúra leromlott, elhanyagolt. A kormány 2010-ben elhatározta, hogy egységes, nemzeti szinten szerveződő, a sportot támogató koncepciót fogad el, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy budapesti olimpiai központot hoznak létre.
A fejlesztés több lépcsőben magában foglalja a ma nagyon rossz állapotban lévő Puskás Ference stadion rekonstrukcióját, egy új, 65 ezer férőhelyes, UEFA-minősítésű futballstadiont. A 2016-20 közötti időszakban a központ területén nemzetközi úszó- és vízilabdaverseny lebonyolítására alkalmas létesítményt alakítanak ki, korszerűsítik a Gerevics Aladár nemzeti sportcsarnokot, valamint felújítják a kisstadiont, és egy új 2500 férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokot, egy fedett bemelegítő atlétikai pályát és edzőcsarnokot alakítanak ki.
Még nem lehet tudni, mi hova kerül
Hogy az új épületek pontosan miként fognak elhelyezkedni, azt ma még nem lehet tudni. Az NSK szerint az épületeket többféle módon is el lehet helyezni a Budapesti Olimpiai Központ területén, de csak a tervezési folyamat későbbi szakaszában derül ki, hogy pontosan melyik hova kerül.
„Fix pontok” természetesen vannak: a jelenlegi Puskás Ferenc Stadion, illetve a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok biztosan a helyén marad, az új nemzeti stadion pedig a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Sportaréna közötti területen épül fel. „ A többi létesítmény sorsáról és az újak pontos helyéről a tervezés előrehaladásával folyamatosan beszámolunk majd” – ígérték.
|
Reakciók a tervezetre |
|
Lezárták a tervezet általános vitáját, jöhet a részletes vita. A jobbikos Szilágyi György egyetértett azzal, hogy ha a sport szemszögéből vizsgálják a beruházást, akkor azt támogatni kell, de a beruházást a gazdasági helyzet szemszögéből is vizsgálni kell. Szerinte a fejlesztés akár több cikluson keresztül is áthúzódhat, ezért figyelembe kell venni, hogy a büdzsé hosszú távon is képes biztosítani a forrásokat. A politikus a kisajátítással is egyetértett, de azt kérte, hogy a helyrajzi számokat és az ingatlanegységeket sorolják fel. Lengyel Szilvia (LMP) közölte, hogy pártja egyetért a beruházás céljával, hiszen példát kell állítani a fiatalok elé. Ellenezte azonban, hogy a Fidesz sem az építész-, sem a mérnöki kamara véleményére nem adott, s a tervezés során a civilekkel és az érintett lakossággal sem konzultált. A szocialista Varga László közös célnak nevezte, hogy legyen az országnak egy UEFA ötcsillagos stadionja, ám megvárta volna, míg a gazdaság növekedésnek indul. Hozzátette azt is: a Puskás Stadion felső karéja néhány százmillió forintból használhatóvá tehető. |
