Az üzletember nemrég nagy mennyiségű aranytömböt adott el Németországban, amiért átutalták neki a mintegy 43 millió forintnak megfelelő vételárat. Amikor ezt a pénzt (egy újabb üzlet miatt) kivette a számlájáról, azt látta, hogy félmillió forintnyi kezelési költséget vontak le tőle – írta a Blikk. Dühében Szlovákiába akarta vinni a számláját, amire rögtön megenyhült a bankja, s tizedére csökkentették a tőle levont összeget.
A lap szerint ezért arra biztatott, más is úgy alkudjon a bankban, mint a kofánál a piacon. Mert az ő példája is bizonyítja, lehet alkudni.
Tényleg alkudhatunk?
Megkérdeztük hát a bankokat, tényleg így van-e. S ha igen, mekkora összeg kell hogy legyen a bankszámláján valakinek ahhoz, hogy alkudhasson? Az is érdekelt volna minket, ha már alkudhatunk, mennyivel tudjuk lefaragni a költségeket. Na meg arra is kíváncsiak voltunk, vajon melyik banknál járt szerencsével Klapka György. De a válaszolók közül egyik pénzintézet sem ismerte el, hogy nála történt volna az eset. Sőt, azt is tudtunkra adták: alku nincs.
Finom kritika
Az Erste Banknál az ügyfeleknek a hatályos hirdetményben meghatározott kondícióknak megfelelően kell fizetni a felvett hitelek után a kamatokat, és a kezelési költséget. A következő mondatban egy finom kis kritika is megfogalmazódik, mert hogy nem volt pontos a Blikk, amikor azt írta, a készpénzfelvételnek kezelési költsége van. A készpénzfelvételnek ugyanis díja van, korrigált az Erste. De azt is minden esetben a hirdetmény szerint kell náluk fizetni.
Vállalkozások tárgyalási pozícióban
A K&H elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Blikk cikkéből nem derül ki: lakossági vagy vállalati bankszámláról van-e szó. Ez ugyanis nem mindegy. Lakossági ügyfeleknél a bank a hirdetményben feltüntetett díjakat számítja fel. A vállalkozásoknak pedig minden bankban – így a K&H Bankban is – van lehetőségük egyedi bankszámlaszerződés kezdeményezésére és a hirdetménytől eltérő kondíciók kialakítására.
A tárgyalási pozíciót alapvetően a vállalkozás mérete, az igénybe vett szolgáltatások köre, a bankkal fenntartott kapcsolat hossza és minősége befolyásolja – magyarázták.
Nem alku, bevett gyakorlat
Az MKB pedig azt hangsúlyozta, hogy üzletpolitikai szempontokat mérlegelve eltérhet a kondíciós listában meghirdetett díjtételektől. Például a banki kapcsolat fennállásának időtartama, a banknál elhelyezett megtakarítások, felvett hitelek összege, igénybe vett szolgáltatások száma és rendszeressége, ügyfélkapcsolat minősége, fizetési kötelezettség késedelem nélküli teljesítése stb. Ez azonban nem alkudozás kérdése, hanem bevett gyakorlat szerint történik.
Alapvetően
A Raiffeisennél is igaz, hogy a lakossági és vállalati ügyfelek részére különféle számlacsomagokat, illetve kondíciókat biztosítanak, eltérő igénybevételi feltételekkel. Visszakérdeztünk, ez azt jelenti-e, hogy nem lehet náluk alkudni, mire azt válaszolták, hogy alapvetően a hivatalos kondíciós listában szereplő árakon biztosítják a szolgáltatásokat.
“Alku” van, csak mást értenek alatta
Az OTP pedig úgy nyilatkozott, hogy náluk bizonyos mértékben jelenleg is nyitva áll ügyfelek előtt a lehetőség, hogy „alkudjanak”. Aztán kiderült, ezt nem úgy értik, ahogy Klapka szorgalmazta. Hanem arra gondoltak, hogy az ügyfelek érdeklődjenek a banki tanácsadó kollégáknál, hogy a jövedelmi viszonyaik és tranzakciós szokásaik mellett melyik számlacsomag megfelelő a számukra. S hogy milyen egyéb kedvezményeket tudnak igénybe venni hitelfelvételkor vagy betétlekötéskor.
A legtöbb banknál – így az OTP-nél is – a kedvezményekért cserébe az ügyfélnek is vállalnia kell valamit: rendszeres jövedelem érkezését a számlára, nagyobb megtakarítás elhelyezését vagy hitel felvételét. A komolyabb vagyonnal rendelkező ügyfelek számára a bankok Privát Banki szolgáltatását érdemes keresni – tették hozzá.
