A pénzügyi tranzakciós illetéket a bankoknak kell megfizetniük. Azt azonban még nem tudni, hogy az egyes bankok milyen mértékben hárítják majd át a jövőre bevezetendő tranzakciós illetéket. Merthogy ezt megtehetik. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy a készpénzfelvételre kivetendő, az átalagos (egyezrelékes) illetéknél magasabb (3 ezrelékes) ATM-adó felét háríthatják át a bankok az ügyfeleikre.
A Bankszövetségnél viszont úgy tájékoztattak minket, hogy minden bank üzletpolitikájának és piaci súlyának megfelelően önállóan dönt majd az áthárítás kérdéséről. Egyelőre arról sincs információ, hogy vajon az ingyenes készpénzfelvételi lehetőségeknél lenyelik-e a bankok az illetéket, vagy sem. Mivel ez jó ügyfélcsalogató, valószínűleg lenyelik. (Persze ekkor meg az a kérdés, hogy honnan csípik majd le az illeték összegét…)
Az ATM-adóval szorítanák vissza a készpénzforgalmat
A készpénzfelvételre azért szabtak ki magasabb illetéket, hogy (Matolcsy György kommentárja szerint) mindenki érezhesse: a kormány célja, hogy a pénzügyi tranzakciókat a készpénz helyett az átutalások felé terelje. Ami tegyük hozzá, jó cél, mert olcsóbbá teszi a pénzügyeket.
S egyben azt is borítékolja, hogy a bankok áthárítják ránk (részben vagy egészben) a tranzakciós illetéket. Mert ha nem hárítanák át, akkor ugyan mi ösztönözne bennünket arra, hogy a kisebb tranzakciós illetékkel sújtott átutalást, vagy kártyás vásárlást vegyük igénybe? Ezért, és más okból is, példáinkban azt feltételeztük, hogy a bankok teljes egészében ránk hárítják majd a tranzakciós adót.
Ami keresztbe tehet a készpénzforgalom visszaszorításának
Feltételezzük, hogy a bankoknál (ahol van ilyen) meghagyják az ingyenes (vagyis illetéktől is mentes) készpénzfelvétel lehetőségét. Ezzel azonban nemigen terelik az átutalások és kártyás fizetések felé az ügyfeleket.
Aztán az sem biztos, hogy a 3 ezrelék elég „büntetés” lesz-e ahhoz, hogy leszokjunk a csekkezésről. Mert a banki átutalás költségei is latba eshetnek a döntésnél. Vagyis kérdéses lehet, akkor járunk-e rosszabbul, ha megfizetjük a készpénzfelvétel magasabb illetékét, vagy pedig akkor, ha az átutalási díjat vonják le tőlünk (ha van ilyen).
Mi arra jutottunk, hogy a teljes egészében áthárított 3 ezrelékes illeték is csak minimálisan (vagy egyáltalán nem) ösztönöz a korszerűbb fizetési formák használatára.
Vásárlás
Ha a vásárlásainkat bankkártyával intézzük, annak nálunk nincs banki tranzakciós díja. De az 1 ezrelékes tranzakciós illetéket meg kell fizetni majd rá. S felmerülhet még (bár nem feltétlenül) a bankkártya évi egy-két ezer forintos díja is. De mivel nem mindenhol lehet bankkártyával fizetni, mégiscsak szükségünk lesz készpénzre is.
Ekkor két költség merülhet fel jövőre. A készpénzfelvétel díja és a tranzakciós illeték. Előbbi lehet ingyenes (pár tételre vagy saját banki ATM-ből), lehet száz forint alatti, de pár száz forintos tétel is. Jellemzően akkor járunk a legjobban, ha a bank saját ATM-jéből veszünk fel pénzt, és akkor a legkevésbé, ha a bankfiókba vagy a postára megyünk e célból. A készpénzfelvételi díjat megállapíthatják fix összegben vagy pedig a kivett összegtől függően is (százalékosan vagy fix összeg plusz százalék kombinációjával). Ha fix a díj (vagy tartalmaz fix elemet is), akkor annál rosszabbul járunk, minél több részletben vesszük fel a pénzünket. S ha csak néhány pénzfelvétel ingyenes, akkor sem mindegy, hányszor járulunk az ATM-hez. De ez eddig is így volt. Ami pluszköltség, az a 3 ezrelékes illeték.
Nézzünk egy példát. Tegyük fel, hogy valaki havi 100 ezer forintért vásárol. Ha ezt bankkártyával teszi, akkor havi száz forint illetéket háríthat át rá jövőre a bank. Ha a készpénzt vesz fel (és abból vásárol), akkor pedig háromszázat. A többi költsége változatlan. Kérdés, ez a havi kétszáz forintos „nyereség” elég nyomós ok-e ahhoz, hogy átálljon a bankkártyás fizetésre.
Rezsifizetés
Akár csekken, akár átutalással fizetünk, a tranzakciós illeték 1 ezrelék. Csekknél ehhez még hozzájön a készpénzfelvétel díja (ha van) és a készpénzfelvételre a három ezrelék tranzakciós illeték. Ha viszont átutalással fizetünk, akkor figyelembe kell vennünk a banki átutalási díjakat is. Igaz, van, olyan számla, ahol az átutalások (vagy egyes átutalások) ingyenesek, de a díjak néhány száz forintosak is lehetnek. Hogy mennyit kell fizetnünk, az függhet attól is, hogy állandó vagy eseti átutalásról van-e szó. S persze, hogy melyik banknál vagyunk.
Néhány bankot összehasonlítottunk
Az OTP-nél például díjmentes az átutalás, ha elektronikusan kérjük a számlánkat az adott szolgáltatótól, és ezeken az elektronikus felületeken is fizetünk. A csoportos beszedésre viszont már (rövid díjmentes időszak kivételével, ami más tételeknél is felbukkan) 48 forint költséget terhelnek tételenként. Kicsit drágább lehet a rendszeres átutalás bankon belül (60 forint, de volt csomag, amelynél 90 forint volt), ha viszont bankon kívülre küldjük a pénzt, akkor 120 forintot számítanak fel. Ennél is több lehet (0,1 százalék, de legalább 126-210 forint) ha esetileg utalunk a neten. S ha a bankfiókból indítjuk a pénzt, azért 126-360 forintot is fizethetünk.
A Raiffeisennél van olyan számla, ahol díjmentes lehet a netes átutalás, a csoportos beszedési megbízás és az állandó átutalási megbízás teljesítése is. Az eseti telefonos megbízásért azonban ennél a számlánál is minimum 165-220 forintot számítanak fel és ha a fiókban adunk állandó átutalási megbízást, az sem ingyenes.
A K&H-nál létezik olyan bankszámla, ahol a csoportos beszedési megbízásra is felszámítanak 52 forintot, és a bankfiókban benyújtott eseti átutalás is legalább 400 forintba kerül. Viszont aki náluk választ e-banki csomagot, annak valamennyi átutalása csak 10 forintba kerül, és itt már a csoportos beszedési megbízás is ingyenes.
Sorolhatnánk még a többi bank ajánlatát is, de helyette megkérdeztünk néhány hétköznapi figurát, ők hogyan vásárolnak, hogyan fizetik a rezsit.
Erzsi
Egyedül él, 150 ezret keres. Kicsi a lakása, a rezsije havi átlag 25 ezer forint (víz, villany, gáz, közös költség, telefon). Ezeket csekken fizeti be. A lakáshitelét (ez havi 50 ezer forint) csoportos beszedéssel utalja, aminek a bankköltsége 100 forint. A boltokban kb. fele-fele arányban fizet készpénzzel és kártyával. A bankja átlagban havi 700 forint készpénzfelvételi díjat számít fel neki (átlag 5 alkalomra), ebből a csekkek fizetéséhez szükséges pénzre 140 forint jut.
Ha ráterhelik a készpénzfelvétel tranzakciós illetékét, az neki 187 forintjába kerülhet (ebből a csekkek befizetésére esne 75 forint). Megnéztük, mi lenne, ha átállna arra, hogy a víz, a villany, a gáz, a közös költség és a telefon díját is átutalással fizesse (csoportos beszedéssel). Ekkor az átutalás havi 250 forintba kerülne neki. Plusz ennek az illetéke 25 forint lenne, az összesen 275 forint kiadást jelentene neki. A csekkezés pedig 240-be (140 a készpénzfelvétel díja+75 ennek az illetéke+25 a csekkfeladás illetéke) kerülne neki.
Vagyis 35 forinttal rosszabbul járna az átutalással, mint a csekkezéssel. Kivéve, ha nem keres olyan bankszámlát, ahol ingyenes az átutalás. Azt mondta, ennyi miatt nem fog változtatni. Ha pedig mindent bankkártyával vásárolna, azzal további havi száz forintot takarítana meg. De ez szerinte képtelenség, mert ahol vásárolni szokott, ott sok helyen nincs kártyás fizetési lehetőség, .
Gábor
Családos, két gyereke van, lakásban élnek, a rezsijük (szintén 5 tétel) 80 ezer forint körül van havonta, s a feleségével közösen 300 ezer forintot hoznak haza. Lakáshitelük havi 50 ezer forint. Mindent átutalnak jelenleg is, és olyan bankszámlájuk van, hogy erre nem számítanak fel nekik külön költséget. Ezen kívül, ahol lehet, bankkártyával fizetnek. Havi kb. 20 ezer forintot vesznek csak fel készpénzben a fizetésükből, aminek szintén nincs költsége. Náluk tehát csak az egy ezrelékes tranzakciós illeték jelentkezhet plusz költségként az átutalásokra és a kártyás vásárlásokra (280 forint), Feltéve, hogy a bank nem számítja fel nekik az ingyenes készpénzfelvételre a 60 forintos illetéket. De ha felszámítja, Gábor szerint azon sem nagyon bánkódnak majd.
Gizi
Családos, két gyereke van, vidéken él, s összesen 400 ezer forint folyik be a családi kasszába. Havi 100 ezer forint körüli a fix fizetni valójuk, ami 10 tételből áll össze. Gizi nem szereti a bankkártyát, ezért mindig mindent készpénzben fizet, és a rezsit is csekken adja fel. A pénzüket általában több részletben veszik fel a bankból, ami átlag 2000 forintba kerül nekik havonta. Náluk a készpénzfelvétel illetéke további 1200 forint pluszköltség lehet, ha rájuk terheli a bank.
Megnéztük, mi lenne, ha átállnának a rezsinél a csoportos beszedésre. A jelenlegi bankszámlájuk mellett havi 520 forintba kerülne nekik, plusz 100 forint lenne a tranzakciós illeték. Ha nem változtatnak, akkor a rezsire 500 forint a készpénzfelvétel díja, az illetéke pedig 300 forint. Plusz 100 forint a csekkbefizetés illetéke. Vagyis nekik 280 forinttal olcsóbb lenne, ha áttérnének az átutalásra. S ha olyan számlára váltanának, ahol díjmentes az átutalás, akkor havi 900 forintot nyernének. De ezzel sem győztük meg arról, hogy ne készpénzzel fizessen.
Azt is felvetettük, hogy legalább a költései felét bankkártyáról intézze. Ezzel további havi 600 forintot spórolhatna jövőre a feltételezett áthárított illetéken. Nem tudtuk megingatni.
Lehet, hogy több lesz az illeték
Az sem kizárt egyébként, hogy a kormány jövőre (akár év közben is) emel az illetéken. Ugyanis a túlzotthiány-eljárás kivédéséről szóló jelentésben azt írták, hogy a Bankszövetséggel együttműködve félévkor áttekintik a bevételek időarányos alakulását és szükség szerint döntenek a tranzakciós illeték mértékének megemeléséről. Most 140 milliárd forintnyi bevételt várnak.
Kérdés, hogy amikor az áttekintésre sor kerül, szempont lesz-e még, hogy visszaszoruljon a készpénzes fizetés. S ha azt látják, hogy nem, és egyébként emelnék az illetéket, akkor a készpénzfelvételi illeték nagyobb mértékben nőhet-e, mint az általános.
