A kormány munkahelyvédelmi terve óriási előrelépés a magyar kis- és középvállalatok támogatásában, és túlmutat a munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés kérdésén – mondta hétfőn a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László.
Két alelnöke és a szervezet főtitkára is ott volt azon a megbeszélésen, amit Rogán Antal fideszes és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezetővel folytattak a jövőre meghirdetett programról.
Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón Parragh László elmondta: számításuk szerint a program végrehajtása éves szinten akár 0,8-1 százalékpontos GDP-növekedést is hozhat, s 1,3-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően. Legalább 150-200 ezer, de akár 300 ezer kis- és középvállalkozás is választhatja valamelyik kedvező adózási formát a kamara elnöke szerint.
Piaci szereplők így látják
Érdekképviselők korábban kétségbe vonták, hogy csupán a munkahelyvédelmi program miatt bővülne a foglalkoztatás. Adószakértők szerint pedig a részfeltételek miatt szűkülhet azok köre, akiknek megéri a kisadózást vagy a tételes adózást választani, és az új adók sem iktatják ki a visszaélés lehetőségét.
A jegybankelnök kétségei
Simor András jegybankelnök egy hétfői konferencián azt mondta: romlik a költségvetés pozíciója a tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv miatt.
Az MNB számításai szerint a jövő évre kitűzött GDP-arányos hiány 2,8 százalék lenne, ha pedig a szabad tartalékokat törli a kormány, akkor a hiány 2,4 százalékra csökkenhet. (A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat a hiánycélt a GDP 2,2 százalékában rögzítette.)
A feltételes módot az magyarázza, hogy az MNB becslése az eredetileg benyújtott 2013. évi költségvetési javaslat alapján készült. Az azóta a kormány által bejelentett tízpontos, járulékcsökkentési és kisadókra vonatkozó akcióterv azonban 270 milliárd forinttal rontja a költségvetési egyenleget – közölte az MNB elnöke.
Eközben a tranzakciós adóból – eredetileg a piaci szereplők által – befizetendő 280-300 milliárd forint összetétele is változott. Annak közel felét az állami szférából kívánja beszedni a kormány. Ennek hatását most még nehéz kiszámolni – tette hozzá Simor András.
Az valószínűnek látszik, hogy a gazdasági növekedés többlete (a jövő évi költségvetés 1,6 százalékos GDP-mutatóval készült) nem hoz annyit, amennyit a csomag elvisz – jegyezte meg. Úgy vélte, hogy a következő fél évben a kormánynak „meg kell találnia azokat a kompenzáló lépéseket, amelyekkel az államháztartás jövő évi hiánya visszajön a 2,5 százalék körüli szintre”.
