A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint változhatnak a jövő évtől bevezetésre kerülő pénzügyi tranzakciós adó szabályai. Fontolgatják például, hogy mégis maximálnák, legfeljebb mennyit szednének be egy-egy utalás után. Tudnak róla, hogy főleg a cégek egy része külföldre vinné a számlaforgalmát, ezért már van ötletük arra is, hogyan vethetnének gátat az adóelkerülésnek.
Elkerülhető?
A háztartások számára sem öröm az új sarc, de az egy ezrelék számukra még talán elviselhető teher. Ha például egy család jövedelme 400 ezer forint, akkor ebből „csak” 400 forint lenne a készpénzfelvételt, utalást, bankkártyás fizetést jövő évtől terhelő adó. Emiatt nem valószínű, hogy érdemes lenne külföldre vinni a számlaforgalmunkat. Pláne hogy 400 forintnál feltehetőleg többel emelkedne a költségünk. Bár ha a külhoni bankok, vagy az itteniek kinti anyacégei fantáziát látnak benne, lehet, hogy előrukkolnak olyan ajánlatokkal, amelyekkel elcsábítják a magánszemélyek számláit.
Viszont a kis, és főleg a közepes és nagy cégeknél hatalmas összegeket tehet ki az új sarc. A HVG banki szakemberekre hivatkozva írja, hogy nagyobb középvállalkozásoknál nem ritka a napi egymilliárdos átutalás sem. Ennek banki költsége 5-6 ezer forint. Ehhez képest az adó egymillió lenne egy ilyen tranzakcióra. Melyik cég hajlandó ezt megfizetni, ha villámgyorsan átviheti a számláját egy külföldi bankba?
Idetartozik az is, hogy mivel július elsejétől megváltozik a bankok egymás közötti elszámolása, még késedelemmel sem kell számolni – külföldre is aznap megérkeznek a pénzek. Az is megkönnyíti a számlaforgalom kimenekítését, hogy szintén júliustól könnyebben vezethetnek forint számlát a külföldi bankok.
S mi lesz, ha a hazai cégek kiviszik a pénzüket? Abba akár bele is rokkanhat az amúgy sem túl jó állapotban lévő magyar gazdaság. Elfogyhat a bankok forrása, nem lesz hitel, beruházás, növekedés. Emiatt, vagy sem, úgy tűnik, a törvényalkotó hajlana a változtatásra.
Fotó: Neményi Márton
Ésszerű lesz, és nem lehet alóla kibújni?
Az adóügyekért felelős államtitkártól, Balog Ádámtól azt tudta meg a Magyar Nemzet, hogy szóba jöhet felső határ bevezetése, illetve egyes tranzakciók lehetséges, hogy adómentesek lennének. Az is kiderült, hogy számos háttérszámítást végeztek arra, mekkora terhet lehet a pénzmozgásokra kivetni úgy, hogy az a gazdasági folyamatokat ne befolyásolja hátrányosan. A bankokkal is egyeztetnek még, s csak ez után döntenek a lehetséges adómaximumról. A pénzügyi szakma egyébként pár ezer forintos felső határt szabna a pénzügyi tranzakciós adóhoz.
A lap azt is felvetette, a cégek már fontolgatják, inkább külföldre viszik a számlaforgalmukat, ha nem lesz az adónál maximum. Az államtitkár erre azt válaszolta, ésszerű, teljesíthető lesz az adóztatás. Azt is megjegyezte: bármikor lehet hozni olyan eljárásjogi rendelkezéseket, amelyek gátat vethetnek az adóelkerülésnek.
Gátat vethetnek?
Azon törtük a fejünket, mi lehet az államtitkár által említett „eljárásjogi rendelkezés”, amivel gátat vetnének az adó elkerülésének? Rákérdeztünk az NGM-nél, de a cikk megjelenéséig még nem érkezett válasz. Később azt válaszolták: a kormány döntése után tudnak részletes információt adni.
Lehet, hogy arra gondoltak: a magyar székhelyű cégek külföldi (forint)számla-forgalmát is megadóztatnák? A GKI vezérigazgatója, Akar László azt mondta megkeresésünkre, hogy ezt szerinte nem tehetik meg, mert egy ilyen lépés ellenkezne az uniós joggal. Legfeljebb a kinti kamatjövedelmeknél kerülhet ez szóba – tette hozzá. Oldal György adószakértő szerint ezen felül technikailag is kivitelezhetetlen lenne a dolog. Hogyan gyűjtenék, mennyi volt a külföldi számlán a forgalom? Utasítanák az adatszolgáltatásra a kinti bankokat? A pénzmosási gyanú esetén ugyan át kell adniuk az uniós országoknak egymás között adatokat. De a sima üzleti menetről, adóztatási céllal nem – jegyezte meg.
Vagy lehet, hogy azt kötnék ki, hogy magyar cég külföldön nem vezethet forintszámlát? Akar László szerint elvileg ilyet nem köthetnek ki. Ha mégis megteszik, az bizonyára újabb uniós kötelezettségszegési eljárást vonna maga után. Persze amíg egy ilyen eljárás lezajlik, az elég hosszú idő lehet – tette hozzá.
Kétséges, hogy teljesül-e a bevételi terv
Akar László szerint irracionális a kormány bevételi terve, amit a tranzakciós adóra írt. Erősen kétséges, hogy bejöhet ennyi pénz. Egy szerdai beszélgetésen hasonló véleményt fogalmazott meg másik két közgazdász is. Akar szerint a tervezett összeg beszedése három okból sem valószínű. A gazdasági szereplők, főleg a nagyobbak biztosan reagálnak, és külföldre viszik a számlaforgalmukat. Annál is inkább, mert ez könnyen megoldható, interneten keresztül pedig bárhol vezetett számlájukat tudják kezelni. A kisebb cégeknél ez kevésbé jöhet szóba. Náluk inkább arra lehet számítani, hogy az eddiginél is több kifizetést intéznek majd készpénzben, ami szintén csökkentheti a tervezett adóbevételt. Ha pedig mégis lesz adómaximum, azzal szintén kevesebb lehet a befolyó adó. S akkor majd máshonnan szedik be a kieső összeget.
Bár Akar László kifejezetten elutasítja ezt az új adót, azt mondta, a maximalizálás valamennyire megoldás lehet. Kérdés, hol húzzák meg a határt. Nagy forgalmú cégeknél lehet, hogy az eredetileg tervezett 30 ezer forint is elfogadható lenne. Kis cégeknél viszont nem kizárt, hogy az ezer forintos maximum is átlépné az ingerküszöböt – jegyezte meg.
2014-ben még több adót szednének?
Nemrégiben derült ki, hogy jövőre bevezetendő adóból nem 130, hanem 280 milliárd forintot szedne be a kormány (plusz a bankadóból is majdnem 70 milliárdot). 2014-ben már nem lesz bankadó, viszont a költségvetési tervezet szerint a jövő évinél is többet, 320 milliárdot söpörnének be. Balog államtitkár szerint ez nem azt jelenti, hogy több lesz az adó 2014-ben, mint 2013-ban. Csak arról van szó, hogy az adót utólag kell megfizetni. Így a 2013-as decemberi tétel csak 2014 januárban lesz esedékes. Ebből jön ki a 40 milliárdos plusz két év múlva – mondta a Magyar Nemzetnek.
