Több olyan elemzés és vélemény is napvilágot látott mostanában, amely azt valószínűsítette, hogy a görögök hamarosan (akár még az idén) kiléphetnek az eurózónából. Akiben esetleg felmerülne: előkotorná a régi utazásokból megmaradt drachmáját, hogy azzal fizessen majd a nyaralásnál, annak azonban csalódnia kell.
Egyrészt, ha visszaállna a drachma, az olyan felmérhetetlen következményekkel járna (akár a forintot is magával ránthatja egy ilyen lépés, ha nincs meg addig az IMF-megállapodás), hogy senki nem a görög nyaraláson törné a fejét. Másrészt egy ilyen váltás után a régi pénzekkel egészen biztosan nem lehet majd fizetni – mondta felvetésünkre a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely.
Katasztrófa lenne
Senkinek nem érdeke, hogy Görögország kilépjen az eurózónából. Ha megtennék, az egészen bizonyosan katasztrófához vezetne – tette hozzá Suppan. Görögországnak nincs versenyképes ágazata, amivel kiléphetne a külpiacokra. Exportja most is mindössze 20 százalékot tesz ki a termelésből (Magyarországon ez az arány nyolcvan százalék körüli).
Ha kilépnek, nem kapnának újabb pénzeket az Európai Központi Banktól (EKB), ami bedöntené a bankrendszerüket. Már most is igen rossz a görög bankok betét/hitel aránya (az utóbbi aránya jóval magasabb), s szinte csak az EKB pénzek tartják víz fölött az ottani pénzintézeteket.
Fotó: AFP
A görögök sem akarják…
Másrészt maguk a görögök sem igen akarnak drachmát, mert ha újra visszajönne, akkor egyből 30 százalékra le kellene értékelni. Ez pedig azt jelentené, hogy a nagy nehezen a GDP 160 százalékára lefaragott államadósság az egekbe szökne, s elérhetné a GDP 4-500 százalékát is. (Az államadósságot úgy sikerült lefaragniuk, hogy a magánbefektetők az államkötvénycsere-programban lemondtak a kötvényeik értékének több mint feléről, s hajlandóak voltak az állampapírjaikat kisebb kamatozású hosszabb lejáratúakra cserélni.)
S ha otthagynák az euróövezetet, akkor nagy valószínűséggel minden görög rögtön kivenné az euróban lévő megtakarításait és külföldre menekítené, amíg még lehet. Ez így együtt egészen biztosan államcsődhöz vezetne, ami beláthatatlan következményekkel, tovább fokozódó utcai zavargásokkal járhatna – valószínűsítette.
… és mások sem
Az államcsőd pedig azt is jelentené, hogy az IMF és az EKB is elveszítené az eddig Görögországba pumpált pénzeit, amit a többi állam polgárai fizetnének meg. Ha a görögök leszámolnának az euróval és visszatérnének a drachmához, annak más oldalról is kiszámíthatatlan következményei lennének, amennyiben tovább terjedne a folyamat, s már országok is erre az útra lépnének.
Remélhetőleg egyikre sem kerül sor, s az EKB a közeljövőben spanyol és olasz papírok vásárlásával megerősíti a másik két leggyengébb pontot. A görögöknél brutális megszorítások vannak, túl vannak már mindenen. De akkor sincs jobb megoldás számukra, mint bennmaradni az eurózónában – jelentette ki Suppan Gergely. Be kellene látniuk, hogy nem járható út visszatérni a nemzeti valutához – tette hozzá.
Nem kizárt, mégsem valószínű
A Raifeissen elemzője, Keszeg Ádám nem zárta ki teljesen annak lehetőségét, hogy újra drachma legyen Görögországban. De ezzel együtt sem számít arra, hogy elhagynák az eurót. Ennek ugyanis Görögországban nincs politikai támogatottsága. A választásokon legtöbb szavazatot kapott három párt egyike sem támogatja ezt a forgatókönyvet. Másrészt a görög emberek 70 százaléka is európárti. Ez még más országokhoz képest is igen magas arány – tette hozzá.
A többi európai országnak sem érdeke, hogy visszatérjen a drachma, mert az óriási veszteségeket okozna. A görög adósság jelentős részét felvásárolta az EKB, s az IMF-nek is rengeteg pénze áll a görögöknél. Az összes görög adósság mintegy 70 százaléka e két szervezetnél van. Ha mégis drachmára váltanának a görögök, csak emiatt mintegy 200 milliárd eurós (ez kb. a 28 ezermilliárd forintos magyar GDP duplája) közvetlen veszteség keletkezne a két intézménynél. Ez pedig senkinek sem jó.
Oda lenne az egységes euró
Másrészt ha egy ország kilép az eurózónából, akkor már nem beszélhetünk egységes euróról – ment tovább. Már most is tapasztalható, de ennél sokkal erőteljesebb megítélésbeli különbségek lépnének fel az egyes euróknál. Ez alatt azt értette, hogy például a spanyol és portugál euró rosszabb pénznek számíthatna, mint tegyük fel a német és osztrák euró. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek – valószínűsítette Keszeg Ádám.
Kérdésünkre, hogy vajon a régi utazásokból megmaradt drachmát használhatják-e majd újra az utazók, ő is azt mondta: kizárt dolog. Ha vissza is kanyarodnak a nemzeti valutához a görögök, akkor sem a régi pénzekhez térnek vissza – tette hozzá.
